A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

SIMÁN Katalin: Kovabánya az Avason

KOVABÁNYA AZ AVASON SIMÁN KATALIN Miskolc és az Avas szerepe közismert a magyar őskőkor kutatás történe­tében. Ennek egyik, az utóbbi időben meglehetősen elhanyagolt kérdésével fog­lalkozom cikkemben. Amikor a századforduló táján előkerültek az első ősem­ber készítette kőeszköz leletek, Papp Károly geológust megbízták végezze el^ Miskolc és környékének rétegtani és általános földtani vizsgálatát. Papp Károly a terület kőzettani, vízrajzi és rétegtani felépítése mellett 1907-ben írt dolgoza­tában megemlékezik a környéken talált kőeszközökről, köztük az avasi leletek­ről is. 1 Még ennél is többet nyújt: meghatározza azokat a helyeket, ahonnan az ősember a nyersanyagot hozhatta. Ezek a helyek részben az Avas oldalában, részben a Tatár árokban vannak. Húsz évvel később Hillebrand Jenő, mintegy válaszként és igazolásként Papp Károly megállapításaira, kovabányát tárt fel az Avason. Hét évig folytak az ásatások, sikerült a bánya egy részét feltárni, szerkezetét megfigyelni. Több­féle — régészeti, geológiai, növénytani — vizsgálat elvégzése után Hillebrand a bánya korát kb. i. e. 6—8000 évre, az átmeneti kőkor idejére helyezte. 2 Hille­brand Jenő meghatározását a tudományos közvélemény sokáig fenntartás nél­kül elfogadta. Először Vértes László és Saád Andor érezték Hillebrand határo­zottságát megalapozatlannak. 3 Újra átvizsgálva a leleteket óvatosan csak annyit mondtak, hogy a bánya kora meghatározhatatlan, éppúgy lehet középkori, mint átmeneti kőkori. Ez a nagy időskála még a hozzá nem értő számára is igen tág, hát még egy szakember számára! Ez indokolta, hogy a leírások, rajzok* térképek, fotók, vizsgálati eredmények és a régészeti anyag birtokában meg­próbáljam a hibákat feltárni, elválasztani a biztosat a bizonytalantól és vég­eredményképpen megállapítani a bánya korát olyan pontosan, ahogy azt a meglehetősen régi és hiányos dokumentáció és a jelenlegi ismereteink lehetsé­gessé teszik. 1. Papp Károly: Miskolc vidékének geológiai viszonyai. A Földtani Intézet Évkönyve, XVI. 1907. 91—134. 2. Hillebrand Jenő: Über ein Atelier des „Proto-Campignien" auf dem Avasberg in Miskolcz. Eiszeitalter und Urgeschichte, 5. 53—59.; Hillebrand Jenő: Neuere Forschungen auf dem Avasberg bei Miskolcz in Ungarn — Eiszeitalter und Urgeschichte, 6.; valamint a Herman Ottó Múzeum adattárában levő korabeli jegyzőkönyvek. 3. Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest, 1965. 217—219.; Vértes László: Őskori bányák Veszprém megyében. Veszprém, 1969.; Saád Andor szóbeli közlése.

Next

/
Thumbnails
Contents