A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája

76 MIHÁLY PÉTER b) Ispánberki-tető, I. szikla: A Kaptár-völgy bejáratával szemben (az itt levő volt gémeskutat a helyiek Csorda-kútnak nevezik, melytől keskeny ér csordogál No vaj község irányába) az Ispánberki-tető Ny-i aljában egy nagyobb riolittufa szikla emelkedik, melynek D-i oldalában 4 db fülke van(l., 12. 26. és 32. kép). 77. szikla: Az I. szikla felett kb. 20 m-re, alacsonyabb riolittufa pad képezi a II. sziklát, melynek oldalában egy kisebb, mesterségesen kialakított beszögelés van. Ennek hátsó falában 1 db fülke látható, erősen lepusztult állapotban (12. kép). Mellette egy teljesen lekopott, alaktalan mélyedés van, melyet már nem lehetett kaptárfülkének venni. III. szikla: Az I. sziklától DK felé (Novaj irányában) kb. 250 m-re, közvetlenül a hegytető peremén emelkedik a III. szikla, melyen 2 db fülke van (12. kép). Környezetében egy felhagyott művelésű kőfejtő kb. 30x8 m-es mélyedése húzódik. Valószínű, hogy a hegytetőn levő régi kőbányák területén több kaptárkő is lehetett egykor, de ezek nyomtalanul elpusztultak. A

III. szikla tetején látható kisebb befaragások és lyukak is a kőbányászattal magyarázhatók. A puha riolittufa kőzet helyett itt már keményebb andezittufa képezi a szikla anyagát (33. kép). A lelőhely nem volt megemlítve a kaptárkő-irodalomban. Saád A. topográfiai táblázatában szereplő Vénhegy lejtője elnevezésű lelőhely (2 kaptárkő, 5 fülke) nem azonos az Ispánberki-tetővel. Az I—

III. szikla felmérése 1974-ben történt. c) Gyür-hegy Ny-i oldala. A falu K-i részén emelkedő Gyür-hegy Ny-i oldalában, a tetőre vezető ösvény mellett egy nagyobb sziklatömb emelkedik, melyen 4 db fülke van. Környezetében több, elhagyott kőfejtő húzódik, melyek hasonló keménységű kőanyagot szolgáltattak egykor, mint az Ispánberki-tetőn. A szikla tetejét is megrongálta a kőbányászat, oldalába pedig kapaszkodókat vágtak (1. és 20. kép). A lelőhely felmérése 1974-ben történt. A kaptárkőnek nem volt irodalmi említése. Lator-út ( Sály )—Léleklyuk-barlang Sály községtől É felé kb. 3 km-re fekszik a Lator-út nevű település. A felette emelkedő Lator-hegy (tetején őskori településnyom és középkori várrom látható) É-i végével szemben, a Kecet-hegy D-i lejtőjén (a Vízfőtető aljában eredő Sályi forrásokkal szemben) egy riolittufába vájt helyiség van, melyet a helyi lakosok Léleklyuk-barlangnak neveznek, de készítési idejét nem ismerik. A sziklahelyiség belseje négy részre tagolódik. A III. jelzésű folyosó elejénél egy széles kürtő nyílik, mely majdnem függőlegesen'faragva a dombtetőre vezet. A kürtő falában rovásfelirat látható (1—2. kép). Bár a barlang környezetében nincs kaptárkő, de a kürtő hasonló analógiáit mégis a kaptárkövekkel összefüggő és azonos korú sziklahelyiségeknél találtuk meg. Ehhez hasonló a pomázi Holdvilágárokban a Nagysziklába vágott barlang kürtője (Pest megye), melynek aljában szintén találunk rovásfeliratot. A bulgáriai Róják község (Provadiai-plató) határában a kaptárfülkék azonos párhuzamai közvetlen kapcsolatban vannak a környezetükben befaragott XII—

XIV. századi barátlakásokkal. Ezek közül