A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 69 A friss viasznyomokból arra következtethetünk, hogy a fülkékben 1972—74 között méhek laktak. Ez közvetlen bizonyíték arra, hogyha méhcsalád betelepedésére alkalmas az eddig kedvezőtlen tájolásúnak vett ÉNy-i fülke is. A II. sziklavonulat ismeretéről tanúskodnak Saád A.,

UÍ Patay P.,

U2 Korek J.

113 és Martus F.

114 fényképfelvételei. ///. sziklavonulat: A II. vonulat K-i végétől a befaragott szőlőkunyhóig, a bányászat a sziklafelület alsó részét is megbontotta. A sziklahelyiségtől kezdődik az egykor legmagasabban kiemelkedő kúpos tömb, melyet III. sziklavonulatnak jelöltünk. A kőbányászat a kúp felső részét teljesen elpusztította, így csak az alacsonyabban fekvő fülkék maradtak meg. A kunyhótól számozva összesen 8 db fülkét találunk (14. kép). A kúp felső részének rekonstruálása csak régi fényképek alapján lehetséges. Valószínű, hogy az alsó rész törmelékkel betemetődött felületében is akad még fülke, de ennek tisztázására feltárást kellene végezni. 25. kép. Cserépváralj a-Setét-völgy: 1—3. fülkék 111. MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 2. t. 1. kép. 112. MNMA. 171. CS. III. 1959. Patay P. I. sziklának jelölte és 6 db fülkét említett. 10. t. 3., 11. t. 3., 12. t. 1—2. és 14. t. 3. kép. 113. MNMA. II. 1961/51. 4. t. 3., 5. t. 1—2., 7. t. 2. és 8. t. 2. kép. 114. Martus F., 1957/2. 4. A képen a 10. és 14—16. fülkék láthatók igen éles szögből fényképezve.