A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 67 600 m-re, a völgy É-i oldalában riolittufa vonulat húzódik K—Ny-i irányban. A vonulat Ny-i végénél kiemelkedő kúp alakú tömbön 5 db kaptárfülke van (1., 12. és 28. kép). A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A már nem látható, teljesen lepusztult 3. és 5. fülkét 1964-ben még nyomokban lehetett rögzíteni. A lelőhelyet Bartalos Gy. említette először. 101 Gyurkó Gy. 1933-ban őskori kerámialeleteket ásott ki a kaptárkő környékén, de a pontos helyszínt nem említette meg. 102 Kovács K. a kaptárkőtől D-re, a völgy meredek falában talált őskori cserepeket. 103 Korek J. három fülkét említett a kaptárkövön. A Gyurkó Gy. által kiásott leleteket korban a bükki kultúrához kötötte. 104 Tehát ez a leletanyag sem függ össze a fülkék használatának korával. Mar tus F. cikkében az 1—2. fülke képe látható. 105 Saád A. pontos adatokat közölt a lelőhelyről, melyet 1952-ben mért fel. 106 Erdős K. geomorfológiai vizsgálatokat végzett a vonulaton. 107 7. Szomolya Szomolya község határában három lelőhelyen 12 db kaptárkő található, melyekben összesen 127 db fülke van. 108 A korábbi kutatók többsége nem tudta áttekinteni és rendszerezni a hatalmas fülketömeget, pedig ezek 91%-a (116 db) egy lelőhely kaptárkövein találhatók meg. Valószínű, hogy az összesített fülkeszámban nagyobb adatot (129 db) szolgáltató cserépváraljai kaptárkövek a szétszórtság miatt voltak jobban áttekinthetők. Patay P. és Saád A. topográfiai csoportosításában csak a mellékelt fényképanyag alapján lehetett eligazodni. A kaptárkő-irodalomban szereplő fényképek azonosítását a lelőhelyek felsorolásánál közlöm. a) Vénhegy DNy-i oldala. A falu határának Ny-i részében emelkedik a Vénhegy, melynek DNy-i oldalában hatalmas (kúpokkal tagolt) riolittufa vonulat húzódik. A legnagyobb és legmagasabb kúp területén 1958-ban kőbányát nyitottak. A kaptárkövek pusztítására Takács József hívta fel a figyelmet az Észak Magyarország 1958. szeptember 25-i számában. Az újságcikket követően a megyei tanács betiltotta a kőbányászatot. A kaptárköveket 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 109 Sajnos a sziklavonulat magasabb részeit — a betiltás hatálybalépésének időpontjáig — már elpusztította a kőbányászat. A kaptárkövek csoportosításánál a bányászat által széttagolt vonulat 1964. évi állapotát vettük figyelembe, s a terepviszonyoknak megfelelően 8 db kaptárkövet különítettünk el, melyek számozását DK felől kezdtük. Saád A. topográfiai táblázataiban szereplő összesített kaptárkő és fülkeszámot még 101. Bartalos Gy., 1891. 138. 102. MNMA. 159. B. III. 1933. Márton L. levele, melyben említés történt Gyurkó Gy. ásatásáról. 103. Kovács K., 1934. 290—291. 104. MNMA. II. 1961/51. 105. Martus F., 1957/3. 5. 106. Saád A., 1958. 561.; MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 7. t. 1. kép.; 1963. 82.; 1964. 71.; 1965. 361.; 1972. 107. 107. Erdős K., 1972. 112., 115., 118. 108. Mihály P., 1975. 45. A Gyür-hegyi lelőhely felkutatása a tanulmány lezárása után történt, ezért nincs megemlítve. 109. Védett természeti értékeink, 1976. 62. Saád A. 90 db-os fülkeszámát említik, viszont téves az a mondat, hogy „29 kaptárkőcsoportnál" volt ásatás.
