A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 61 tekén. Sajnos újabban téves adatokat közöltek a kaptárkőről, melyek alapján az eddigi eredmények nem ismerésére, vagy mellőzésére gondolhatunk.

89 Kiskúp: A Nagykúptól K felé, kb. 55 m-re emelkedik az ún. Kiskúp riolittufa tömbje, melyen 5 db fülke van (11. kép). A kaptárkövet 1964-ben mértük fel. Patay P. adattári jelentésében 4 db fülkét említett.

90 Saád A. ismerte a helyszínt, de a fülkék számát külön nem közölte.

91 Korek J. régész 1960-ban ásatást végzett az általa Csordásvölgy II. néven jelölt Kiskúp 1—4. fülkéjének előterében. A feltárást részletesen elemző tanulmányában, a kaptárkő rajzán csak három fülke látható. A rajz mégis pontos, mert az 1., 3. és 4. fülkék a szelvény irányával azonos sziklafelületen vannak, míg a 2. fülke már innen kissé jobbra, a kúp hajlatánál nyílik. A szelvényből csak néhány faragott kőlap került elő, melyek közül az egyik különleges típust képvisel. A teljesen szabályos formájú kőlap felső szélében egy bevágás látható, mely — ha a kőlap valóban fedőlapként szolgált — a méhek kirepülőnyílása lehetett.

92 Erdős K.

93 és Kádár L.

94 geomorfológiai szempontból tanulmányozta a kaptárkövet. 5. Cserépfalu-Ördögtorony Cserépfalutól ÉK-re, \ Mésztető DNy-i oldalában egy kúpokkal tagolt riolittufa vonulat húzódik ÉÉNy—DDK-i irányban. A vonulat DDK-i végénél emelkedik az Ördögtoronynak nevezett kúpos szikla, melyen 3 db fülke van (1. és 4. kép). A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A kúpot és környezetét a Borsod-A.-Z. megyei természetvédelmi jegyzék is számon tartja. A lelőhelyet Bartalos Gy. említette először.

95 Kolacskovszky L.

96 és Kovács K?

1 a tetőn és a kaptárkő alatti szántásban őskori kerámiatöredékeket találtak s a kaptárfülkék használati idejét a leletek korával azonosították. Korek J. 1960-ban végzett terepbejárásán a Mésztetőn erődített (Hallstatt-kori) településnyomot állapított meg, melyhez a kaptárkő fülkéinek a kora nem kapcsolható.

98 Saád A. pontos adatokat közölt a lelőhelyről és az őskori leletekre is felfigyelt.

99 Erdős K. geomorfológiai vizsgálatokat végzett a vonulaton.

100 6. Bogács-Hintóvölgy A község É-i szélénél húzódó pincesort elhagyva, a Cserépfalu felé vezető országúttól jobbra, az erdőszélen nyílik a Hintóvölgy bejárata. Innen kb. 89. Vártúrák I., 1975.159. A Nagykúpon és a Kiskúpon összesen 22 db fülkét említ, holott a kettőn 30 db van. 90. MNMA. 171. CS. III. 1959. 4. t. 1. kép. 91. Saád A., 1963. 82.; 1964. 71.; MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 6. t. 2. kép. 92. Saád A.—Korek J., 1965. 382—383.; MNMA. II. 1961/51. 93. Erdős K, 1972. 118. 94. Kádár L., 1972. 26. 23. ábra alsó képe. 95. Bartalos Gy., 1891. 138. 96. Kolacskovszky L., 1934. 219—221. 97. Kovács K., 1934. 290—291. A képen az Ördögtorony D-i oldala látható. A Mészhegy elnevezés a Mésztetőre vonatkozik. 98. MNMA. II. 1961/51. Korek J. 2 db fülkét ismert a kúpon. 99. Saád A., 1958. 561.; MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 7. t. 3. és 8. t. 1. kép.; 1963. 82.; 1964. 71.; 1965. 371.; 1972. 107. 100. Erdős K, 1972. 112., 114—116., 118.