A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 53 II. kúp: Az l/A kúp végétől K-re, kb. 7 m-re emelkedik a II. kúp, melyen 6 db fülke van (10. kép). Patay P. csak négy fülkét említett a kúpon. 68 Saád A. és Korek J. pontos fülkeszámot közölt a kúpon, melyet „B"-vel jelöltek. 69 Mihály S. cikkének egyik fényképfelvétele a kúp Ny-i oldalát ábrázolja. 70 ///. kúp: A II. kúptól K felé egy kisebb riolittufa kúp emelkedik, melyen 2 db erősen lekopott fülke van (10. kép). Patay P. csak 1 db fülkét említett. 71 Saád A. és Korek J. két fülkét ismertek a „C"-vel jelölt kúpon. 72 IV. szikla: Az I. kúptól kb. 40 m-re, a völgy túlsó (D-i) részén alacsonyabb riolittufa szikla fekszik, melyen 4 db fülke van (10. kép). A fülkéknél már csak az alap nyoma látható. Korek J. említette először a sziklát, melyen 4 db fülkét ismert. 73 A Csordásvölgy kaptárköveinek felmérése 1964-ben történt. i) Mangóoldal-Nagykúp és Kiskúp. A falu felett emelkedő Vár-hegytől DKre fekszik a Mangó-tető, melynek D-i oldalában hatalmas riolittufa vonulat húzódik. Helyzete a Csordás-völgy É-i részéhez is viszonyítható. A vonulat tetején sziklába vágott szekérút vezet, mely a Pulykó-tető felől kezdődve a Csordásnyakig (a Csordás-völgy végének elnevezése) tart. A helyi lakosok Törökútnak és Nagykőkapunak nevezik a helyszínt. Az út középtájától jobbra, a sziklavonulat meredeken lejtő oldalából emelkedik ki az ún. Nagykúp (az idősebb helyi lakosok Ördögtorony néven is emlegetik) hatalmas, 16,2 m magas tömbje. A kúp DNy-i, D-i és DDK-i hajlatának alsó részén 20 db, az innen K felé eső sziklafelületeken pedig 5 db, tehát összesen 25 db fülke van. A lelőhely felmérése 1964-ben történt. A fülkék jelölésénél átvettük az 1960. évi ásatásnál alkalmazott sorszámozást (1. és 11. kép). A kúp É-i oldala nyeregszerű átmenettel kapcsolódik a vonulathoz, így csúcsára is fel lehet kapaszkodni, ahonnan remek kilátás nyílik a Csordás-völgy, a Nagybábaszék, a tsz-tanya és a Furgál-völgy felé. Monumentalitása miatt méltán vált a kaptárkövek egyik legismertebb példájává. Fülke nélkül viszont érdekes geomorfológiai képződménynek tekinthető. A fent említett nevezetességek alapján a Nagykúpot és környezetét 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 74 Sajnos a fülkék ma már nagyon rossz állapotban vannak. Bartalos Gy. a lelőhely első említője még 28 db fülkét számolt meg a Nagykúpon. 75 Kolacskovszky L. cikkének egyik felvétele a kúp É-i oldalát ábrázolja. 76 A csúcs ÉNy-i részén levő mesterséges bevágás és az É-i oldalon látható néhány kapaszkodó készítési idejét nem ismerjük. Nem helytálló viszont az a megállapítás, hogy a kúp oldalának egyes részeit meredekebbre, a gerinc felé 68. MNMA. 171. CS. III. 1959. 9. t. 2. kép. 69. Saád A.—Korek J., 1965. 385. 70. Mihály S., 1975/2.62. 71. MNMA. 171. CS. III. 1959. 72. Saád A.—Korek J., 1965. 385. 73. MNMA. II. 1961/51.; Lásd: 72. jegyzet. 74. Az MTA Földtani Bizottságának 1967. V. 22-i jelentése, 32—35.; Védett természeti értékeink, 1976. 62. 15. Bartalos Gy., 1891. 139. 76. Kolacskovszky L., 1934. 220.
