A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 43 kaptárkő előterében. Az egyik szelvény a szikla felső részénél levő 1—7., a másik pedig az alsó (ÉÉNy-i) oldalon, a 8—12. fülkék környezetében lett kitűzve. A szelvényekből nem került elő leletanyag. Az ásatási naplóhoz csatolt fényképek a fülkéket ábrázolják.

30 A Borsod című album egyik felvétele a szikla felső részét ábrázolja.

31

^ e) Nagy bábaszék ÉK-i oldala (Szőlőtető). A nagybábaszéki kaptárkőtől kb. 150 m-rel feljebb, majdnem a tető (a Nagybábaszék lapos tetején levő szőlőkből származik a Szőlőtető helynév) közelében egy kisebb riolittufa szikla fekszik, melyen 1 db kaptárfülke van (1. és 6. kép). Megtalálása a Nagykőkapu felől a legkönnyebb. Az 1. számú erdészeti karó után egy kis ösvény vezet az erdőszélen. Ahol az ösvény kiér a tetőre, baJ felé kb. 30 m-re, a erdőben fekszik az érdekes alakú szikla. A lelőhelyet 1973-ban mértük fel. A kaptárkövet Molnár J. kutatta fel 1972-ben, s levélben értesített az új eredményről. í) Nagy bábaszék-Nyúlvölgy oldal. A Nagybábaszék DNy-i oldalában húzódik a Nyúlvölgy. A Furgál-völgy bejáratával szemben, az országút túlsó felén egy keskeny ösvény kezdődik, mely a Nyúlvölgy alsó részét átszelve a tetőre (Szőlőtetőre) vezet. A völgytől kb. 200 m-re, az ösvény bal oldalán alacsony riolittufa pad húzódik. A vonulat végénél — közvetlenül az ösvény mellett — egy kisebb sziklatömbön 1 db káptárfülke van. Előtte kb. 10 m-rel, a pad beugrásán találjuk az „A" jelölésű bevágást, melyet már nem lehetett kaptárfülkének venni (1. és 8. kép). A kaptárkőre Molnár J. hívta fel először a figyelmet. A szikla felmérése 1971-ben történt. g) Furgál-völgy. A falu szélétől kb. 1 km-re, a Tardra vezető országúttól jobbra (Ny-ra) kisebb szántóterület nyúlik be az erdőszélig. A szántásban számos őskori kerámiatöredék található a felszínen. Az erdőszéltől kissé beljebb nyílik a Furgál-völgy bejárata (1. kép). AK—Ny-i irányú völgy É-i oldalában 5 db kaptárkő van összesen 32 db fülkével. A kaptárkövek számozását a völgy bejáratától, K felől kezdtük. A lelőhelyet Bartalos Gy. említette először, de részletes leírást nem adott a helyszínről.

32 A későbbi természetjárók és kutatók már bővebb tájékoztatást adtak az itteni kaptárkövekről. Eredményeik felsorolását a sziklák számozás szerinti felsorolásánál közlöm. Saád A. topográfiai táblázataiban mindig az összesített kaptárkő (5) és fülkeszám (32) szerepelt. A fülkék mélység és magasságméretének adatait is összevonva értékelte.

33 Erdős K. geomorfológiai vizsgálatokat végzett a kaptárköveken.

34 Az I-^V. kaptárkövet 1964-ben mértük fel. I. kúp: A völgy bejáratától kb. 120 m-re, az É-i oldalban egy 5,80 m magas riolittufa kúp emelkedik, melyen 8 db fülke van (7. kép). A kúp É-i oldalába néhány kapaszkodó van befaragva. Kolacskovszky L. közölte először a kúpon levő fülkék számát, de a kaptárkövek jelölésénél más sorrendet alkalmazott.

35 30. MNMA. II. 1961/51. 11. t. 1—3. és 12. t. 1. kép. 31. Borsod, 1962. 251. kép: Nagy-Bábaszéke kaptárkő néven. 32. Bartalos Gy., 1891. 139. Valóban a Hintóvölgy iránya felé van. 33. Saád A., 1963. 82.; 1964. 71.; 1965. 371., 374—375. 34. Erdős K., 1972. 112., 115., 118. 35. Kolacskovszky L., 1934. 220. „A másikon 8 vakablak" említése megegyezik az I. kúppal. 36. MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 3. t. 3—4. és 4. t. 3. kép. ... ....