A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 41 A lelőhely a kaptárkő-irodalomban nem volt említve. A kaptárkő felkutatása Molnár J. cserépváraljai lakos érdeme volt, aki 1959-ben Patay P. régésznek mutatta be először a helyszínt. A terepbejáráson H. Szabó Béla is jelen volt, s több felvételt készített a fülkékről. A terepbejárási naplóban mégsem történt említés a lelőhelyről, a filmnegatív pedig elkallódott. A fényképek közül néhányat Saád A. őrzött meg, de mivel a helyszínt nem ismerte, a képek azonosítására bennünket kért fel. A lelőhelyet 1969-ben kereste fel Molnár J. vezetésével.

26 c) Köveslápa. A Karud-hegy DNy-i oldalában húzódik a Köveslápának nevezett K—Ny-i irányú oldalvölgy. A Kővölgy aljában, az 59. számú erdészeti karónál — a völgynek ezen a részén néhány, kövekkel borított aljú bokorcsoport áll — az erdőszéltől kissé beljebb nyílik a völgy bejárata. Innen kb. 200 m-re, az oldal völgy É-i oldalában széttöredezett riolittufa vonulat fekszik, mely szintben két sziklatömbre tagolódik. Az I. sziklán (alsó) 4 db, a II. sziklán (felső) pedig 7 db fülke van (1. és 5. kép). A kaptárkövet „Betyár" sziklának nevezik az idősebb helyi lakosok. A hagyomány szerint a sziklánál a múlt században betyárok tanyáztak, ahol egy barlang volt a rejtekhelyük. Ezt azzal bizonygatják, hogy a szikla repedéseiből hűvös légáramlat árad. A lelőhelyet 1968-ban mértük fel Molnár J. segítségével (27. kép). A köveslápai kaptárkőre Molnár J. hívta fel a figyelmet, s 1959-ben Patay P. régésznek mutatta be először a helyszínt. A terepbejárási jelentés szerint az alsó sziklán (I.) 4 db, a felsőn (II.) pedig 6 db fülke van.

27 A II. sziklán levő 7. fülke nyoma elkerülte Patay P. figyelmét. Saád A. 1969-ben járt először a lelőhelyen. d) Nagybábaszék ÉK-i oldala.^ A Köveslápával szemben, a Kővölgy túlsó részén emelkedő Nagybábaszék ÉK-i, erdővel borított oldalának középtáján egy hatalmas riolittufa tömb fekszik. A szikla felső (DK-i) oldalán 7 db, az alsó (ÉÉNy-i) részén pedig 5 db, tehát összesen 12 db fülke van (1., 6. és 21. kép). A lelőhely a Nagykőkapu felől közelíthető meg a legjobban. A Mangótető oldalában húzódó, riolittufába faragott útból (Nagykőkapu) kiérve, az 1. számú erdészeti karó előtt balra, egy ösvény ágazik le a Kővölgy felé. Ezen kb. 100 m-t haladva, jobbra kell letérnünk az erdőbe, s hamarosan elénk tűnik a kaptárkő tömbje. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A lelőhely kővölgyi, kővölgyoldali és nagybábaszéki kaptárkő néven szerepel az irodalomban. Saád A. ismerte a helyszínt, de topográfiai táblázataiban a lelőhely neve és a fülkék számadata között keveredés van.

28 Patay P. 1959. évi felmérése viszont pontos volt.

29 Korek J. régész 1960-ban feltárást végzett a 27. MNMA. 171. CS. III. 1959. 1.1. 3—4. és 2. t. 1—3. kép. 28. Saád A., 1963. 82.; 1964. 71. Nagybábaszéki erdőrész: 8 db fülke.; 1965. 371. Kővölgy néven 8 db fülke és nagybábaszéki erdő 12 db fülke említése együtt szerepel a táblázatban. Az utóbbi a helyes, de akkor az első adat — 1963—64. évi közlés — átvétele felesleges és téves. Uo. 385. Tévesen Cserépfalu határába teszik. A fülkék helyzetének és számának leírása pontos. Uo. 387. III. t. 1. kép. Uo. 388. A 12. ábra képaláírása téves. A kővölgyi kaptárkő Ördögtorony elnevezése a cserépfalui (Mésztető) kaptárkőre vonatkozik, melynek rajza Ördögkő néven ide került. A rajzon a kővölgyi kaptárkő K-i oldalán 6 db fülke van feltüntetve, pedig csak 5 db fülke található ezen az (ÉÉNy-i) oldalon; MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 6. t. 3. kép. 29. MNMA. 171. CS. III. 1959. 1.1. 1—2., 3. t. 4. és 4. t. 3—4. kép.