A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája

A BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA megállítani a pusztulás folyamatát. A kutatás hiányosságainak pótlása főképp ezért vált sürgőssé. Szeles Sándor kutatótársammal egy olyan felmérési módszert dolgoztunk ki, mely a korábbinál több szemponttal bővülve, mindhárom megye területén levő összes lelőhely egységes és meghatározott időn belüli felmérését tűzte ki feladatul.

4 A felmérés az 1963—1968 közötti állapotokat rögzítette. Kivételt képeznek az 1968 után felkutatott lelőhelyek.

5 A Borsod-AbaújZemplén megyei kaptárkő-topográfia eredményei a megye régészeti topográfiájának összeállításához is szorosan kapcsolódnak. Kaptárkő lelőhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1. Abaújszántó-Hömpörgő-völgy Az abaúj szántói vasútállomással szemben emelkedő Gyürhegy (az 1974. évi kataszteri térképen Középső-Gyür és Gyűr néven szerepel) É-i lábánál húzódik a Hömpörgő-völgy. A hegyoldal és a völgy nagy ívű kanyarulatánál érdekes alakú, hatalmas riolittufa tömb emelkedik, melyet a helyi lakosok Ördögsziklának neveznek. A szikla oldalában 5 db kaptárfülke van (1—2. és 21. kép). Az „A" jelölésű kisméretű bevágás nem tekinthető fülkének. A K-i oldal aljában egy beomlott sziklahelyiség bejáratának felső, boltíves része látható. A lelőhelyet Saád A. említette először. Topográfiai táblázatában 6 db fülkétjelölt, tehát az „A" bevágást is fülkének vette. Későbbi táblázatában viszont már csak 3 db fülkét tartott nyilván.

6 A fülkeszám csökkentését nem indokolta meg, de valószínű, hogy az 1. és 3. fülkét, valamint az „A" bevágást hagyta ki. Az Ördög-sziklát 1975-ben mértük fel.

7 2. Kács-Kecskekő Kacs község határának ÉK-i részében fekszik a Kecskekő hatalmas, kúpokkal tagolt riolittufa tömbje. Az ÉNy—DK-i irányú sziklavonulaton 3 db fülke található igen rossz állapotban. Az A-B-C jelölésű alaktalan nyomokat már nem lehetett egyértelműen kaptárfülkének venni. A vonulat legkiemelkedőbb részének csúcsába egy lyuk van befaragva, melyből keskeny csatorna nyílik (1. és 3. kép). A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A lelőhely első leírója, Bartalos Gy. szerint „Kacson a kecske malom tájékán szép darabok láthatók."

8 Ebből arra lehet következtetni, hogy 1891-ben a fülkék még jó állapotban voltak és számuk is több lehetett. Később Kolacskovszky L. írt a lelőhelyről, de a fülkék számát nem ismertette.

9 Saád A. több tanulmá4. Mihály P., 1975. 31—35. A felmérési módszer ismertetése. 5. Az abaújszántói kaptárkő már 1968 előtt is ismert volt, de felmérésére csak 1975-ben került sor. 6. Saád A., 1958. 561.; 1963. 82.; 1964. 70—71. Érdekes, hogy a lakosság itt nem ismer kaptárkő hagyományt.; 1965. 371.; 1966. 420.; 1972. 107. 7. Ezúton mondok köszönetet Bodolai Sándornak és barátainak a felmérésnél nyújtott segítségért. 8. Bartalos Gy., 1891. 138. 9. Kolacskovszky L„ 1934. 219—220.