A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KRASINSKA, Eva – KANTOR, Ryszard: Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása

352 KRASINKA, EWA—KANTOR, RYSZARD dalmi izolációjuk ugyancsak kedvezett nyelvük megmaradásának. Nyelvüknek igy egyik alapvető megkülönböztető szerepe jutott mind maguk, mind pedig magyarok részéről. A derenkiek áttelepítése, többek között Istvánmajorba, nemcsak az eddigi anyagi helyzetüket változtatta meg, hanem a közösség eddigi zártabb összetartozását is. A fiatalok falun kívül, a termelés különböző ágaiban vállalnak munkát. Máshol telepednek le, vagy hetente, havonta csak egyszer mennek haza. A szülői környezettől való elszakadás az egyik oka annak, hogy a fiatalok többsége csak érti a nyelvet, de már nem beszéli. A megváltozott életkörülmények között a magyar környezet továbbra is nyelvük alapján különbözteti meg az istvánmajoriakat: „Ha mi ketten utazunk valahová és slovanski-nyéb/en beszélgetünk egymással, akkor a magyarok megjegyzik, hogy miért nem magyarul szólunk egymáshoz, hiszen mi is magyar kenyerén élünk."

39 Fentebb már megállapítottuk, hogy Derenken a faluközösség és a szülői ház volt az a kötelék, amely ápolta, fenntartotta a nyelvi hagyományokat. A fiatalok Derenken egymás között házasodtak. A magyar fiúk nem szívesen kötöttek házasságot derenki lányokkal. A derenkiek azonban elsősorban azt mondják, hogy ha a lány magyar fiúhoz ment férjhez, akkor mindenképpen el kellett költöznie a faluból és számára teljesen idegen környezetben kellett élnie. Jelenleg még nem áll módunkban megállapítani, hogy hány derenki leány ment férjhez magyar fiúhoz, vagyis mennyien hagyták ott a falut férjhezmenés következtében. Az adatközlők véleménye abban megegyezik, hogy csak három magyar lány jött férjhez derenki legényekhez. Hogy nemcsak helybeli lányokkal köthettek házasságot a derenki fiatalemberek, azt a következő adat is igazolja: „Ezek a magyar lányok, akik idejöttek férjhez és itt éltek, nagyon szegények voltak és jó volt itt nekik."

40 Az áttelepülés után már megváltozott ez is, a fiatalok között gyakoriak a vegyesházasságok. A vagyoni, a nyelvi különbség már nem játszik szerepet. Általános jelenség azonban, hogy ha a fiú magyar lányt vesz el feleségül, akkor a gyerekek már egyáltalán nem ismerik a közösség mindennapi nyelvét. A vegyesházasságok is meggyorsítják a folyamatot, mely az istvánmajori lengyel nyelv elfelejtéséhez vezet. 4. Gazdálkodás Derenken Az eddigi kutatások alapján csak nagyon röviden áll módunkban felvázolni a derenki lakosság 1880—1940 időszakra jellemző gazdasági életét, ez még további kutatást igényel. A bírtokfelosztás következtében a derenki lakosok valószínűleg elvesztették az erdei tisztásokra, legelőkre és az erdőre vonatkozójogaikat, és a gazdasági életükben fontos szerepet játszó juhtartás meg39. Adk. Bubenkó J. sz. 1901. Derenk. 40. Adk. Rémiás Gy. sz. 1925. Derenk.