A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A PARASZTI KENDERFELDOLGOZÁS ELŐKÉSZÍTŐ MUNKAFÁZISAI. .. 305 szegényebbek az ugyanígy készült áztatóikat kalitkának nevezték. A ravásolt mocsolyák kb. 3x3x3 méteres, deszkafallal körülépített ásott gödrök voltak, lefolyásuk nem volt, s az áztatás idejére vízzel töltötték fel őket. A mvásokat 2-3 évente kicserélték, ami az áztatok teljes átépítését, tehát rendszeres kezelését jelentette. A szegényparaszti áztatógödrök, a kalitkák hasonlóan készültek, rendbetételéről mindig az gondoskodott, aki éppen használta. Az ilyen áztatok több család közös tulajdonában voltak, az áztatás sorrendjének kialakítása közös megegyezéssel történt. Közösségi tulajdonban levő áztatok emlékével találkoztunk Bolyokon is, ahol még e század elején is a mocsolya több had tulajdonában volt. Egy-egy had által birtokolt mocsolyák használatát hasonlóan Bolyokról Paládi-Kovács Attila irta le.

8 Ilyen kútszerűen földbeásott áztatok ismeretesek Alsótelekesen, elterjedésének oka pedig az, hogy a falu közös megállapodásával tiltották a kender folyóban történő áztatását. Az állóvízi áztatok kútszerű kiképzésével megyeszerte szórványosan találkozunk (Tardona, Mezőkeresztes, Halmaj, Hercegkút, Zemplénagárd). Tardonán pl. előfordult, hogy a 8. Paládi-Kovács Attila: Adatok Ózd kendermunkájához. DENIA. Itsz.: 477., ill HOM NA ltsz.: 3158.