A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben
264 PETERCSÁK TIVADAR Község Elkül. Telkek Egy telekre jutó Összes Összes legelő ideje száma erdő legelő erdő (h) (h-1200 D-öl) Kisbózsva 1862 6% 5 8 32V 2 52 Filkeháza 1874 19JÍ 6 7 123 143ty 2 Nagybózsva 1872 8f/i 7 4 61 25 /ioo 35 Nyíri 1860 1863? 34»/ 8 — 8 149 3 / 8 277 5 / 8 Mikóháza 1866 20 6'/ 4 — 125 150 / 120 o Vitány 1872 -v 8 — — Villy 1878 24 4" 3 /4 10 112 22 /i 00 245 25 / 10 Alsóregmec és Széphalom puszta 1864 28% 9 258 75 /ioo erdőségből a múlt 1843-ik évben kihasított erdőben úgy a lakosság, mint a közbirtokosság erdei legeltetési gyakorlatot élvezett." 26 Nagybózsván az úrbéri egyezség „a Nagy Bózsvai felperes közbirtokosság s volt földes uraság — másrészről pedig alperes községbeli volt úrbéri s földesúri viszony alatt állott lakosság között" köttetett meg 1872-ben. 27 A nagybózsvai nemesi közbirtokosság mint volt kollektív földesúri testület a részére kimért erdőterületet 1873-ban felosztotta tagjai között. Az úrbérrendezési iratokban talált megállapodás szerint hét tag között osztották szét az erdőt l / 4 — n f 4 részig terjedő mennyiségben. 28 Kovácsvágás sajátos helyzetű település a Hegyközben. Lakóinak nagy része kisnemes — 1859-ben 277 — akik az elkülönítési perekben nemesi közbirtokosokként szerepelnek. Az 1860-as jegyzőkönyv szerint: „a közbirtokosok ügyvédje előadja, hogy az úrbéri legelő a majorságitól a legelő helyszíni fekvése miatt el nem különíthető és pediglen azért, mert Kováts Vágás helységben gyep legelő nem létezvén, a legeltetés valamint a nemesek, úgy a volt úrbéresek által is csak az erdőben... gyakoroltatik. Az erdőre nézve pedig azt jegyzi meg, hogy az úrbéri erdőnek elkülönítése tetemes költséggel összekötve lévén, a nemes rendű közbirtokosok és alperesek az úrbéri erdőnek külön leendő kiadását nem kívánják és az oknál fogva a volt úrbéri jobbágyok fajzási illetőségét a földesuraság birtokában és kezelése alatt maradandó erdőségből évenkénti fa illetmény szerént szabályoztatni... kéri." 29 A peres iratok hiányossága miatt nem derül ki, hogyan történt meg az egyezség, volt-e elkülönítés és mikor. A volt úrbéresek számára kimért erdőket és legelőket a volt jobbágyok és zsellérek felosztatlan állapotban, közösen használták. Ez a közös használat azonban nem lehetett zökkenőmentes, amit az alsóregmeci bíró 1870. július 31-én kelt és a megyei úrbéri bíróság elnökének címzett levele igazol. Ebben írja, „hogy a zsellérek részére telkes gazdákkal közösen kiadott legelőnek a zsellérség semmi hasznát nem vehet(i)." A zsellérség nevében kéri, hogy a zsellérek részére megállapított erdőt és legelőt mérjék ki külön a részükre. 30 A volt úrbéresek számára kihasított erdők és legelők közös használatának 26. BL. Sátoraljaújhely, VII—2/c. 3. 27. BL. Miskolc, VII—1/c. 179. 28. Uo. 29. BL. Miskolc, VII— 1/c. 126. 30. BL. Sátoraljaújhely, VII—2/c. 3.
