A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: Ráolvasások egy 18. századi gyógyító könyvből

246 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA Miklósnak a „Méhek dajkaságáról" írt, 26 pontba szedett tanulmánya található. E két, valamint a gyógyító-könyvben található számos más adat alapján arra következtethetünk, hogy a tokaji gyógyítókönyv 17. századi kézírásos és nyomtatásban megjelent receptek, receptfüzetek egymásutáni leírásából született. Szerzője minden bizonnyal a 18. század közepén-végén élt tokaji chirurgus lehetett. A tokaji gyógyító-könyv közel 2000 receptet, ill. bejegyzést tartalmaz. Ezek döntő többsége magyar nyelvű, de szép számmal találunk morva, latin és német szövegbetéteket, folyamatos leírásokat is (1-2. kép). Jellegét tekintve, az anyag jelentősebb hányada ember- és állatgyógyításra vonatkozik. Kuriózumként találunk adatokat az alkímiához, a pirotechnikához, de szép számmal fordulnak elő kozmetikai és főzési receptek is. E páratlanul értékes és nagymennyiségű anyagnak csupán elenyésző részét alkotja a bemutatandó 48 ráolvasó szöveg. A ráolvasó szövegek a gyógyítandó betegség szerint érdekes megoszlást mutatnak. Az emberi betegségek közül gyakran szerepel a nehézség (nehéz-nyavalya, kórság) ráolvasással történő gyógyítása, emellett található hályogra, torokfájásra, sülyre való gyógyító szöveg is. Ez utóbbi három kór ráolvasással való gyógyítása a történeti és a néprajzi források szerint is általános gyakorlat volt.

3 A magyar néphitben sokféle változata él az újszülött gyermek rontástól való megóvását szolgáló eljárásoknak.

4 A gyermek porral hintése és a közben mondott betegségtávoltartó szöveg nemcsak a gyógyító-könyvben fordul elő, hanem más forrásokból is ismert. Számos ráolvasást tartalmaz a könyv a kutyaharapás megelőzésére, ill. gyógyítására, akár ember, akár állat szenvedte is el azt. Ebbe a témakörbe sorolható a kígyómarást elhárító ráolvasó szöveg is. A népi gyógyításban általánosan ismert volt az állatok fekélyének, ill. a féregnek ráolvasással való gyógyítása, a féreg kiolvasása.

5 Ezt az Európa-szerte ismert gyakorlatot igazolja, hogy a gyógyító-könyvben is számos hasonló adatot, analóg példákat találunk. Ráth-Végh I. szerint

6 a 18. században egy pápai jezsuita cédulákat osztogatott a marhavész elhárítására. A cédulák latin nyelvű szövege (amelyet nem értettek meg és hibásan olvastak) alakította ki a nép körében élő megfejthetetlen varázsigéket. A ráolvasószövegek között is külön csoportot képviselnek azok a szövegek, amikkel nem konkrét betegséget gyógyítanak, hanem céljuk valamilyen kár, baj megelőzése, ill. távoltartása. A természeti csapások megelőzésére hasonlóan sokfajta babonás eljárás ismert a népi gyakorlatban.

7 A gyógyító-könyv „kőeső" és tűz távoltartására közöl ráolvasó szöveget. Az európai népek mondavilágában több évszázada ismertek praktikák, varázsszövegek, melyekkel a hős fegyvertől sebezhetetlenné tudja tenni magát. Már a VIII. századból ismerünk adatot arra egy merseburgi ének formájában, hogy a fogoly katona bilincseit ráolvasó szöveggel lehet feloldani.

8 3. Vö. Erdélyi Zs., 1974. 125., 153. 4. Vö. Wlislockiné Dörfler F, 1893. 107., 208. 5. Vö. Barna G., 1974.; Diószegi V., 1957.; Kallós Z., 1960. 6. Ráth-Végh I., 1955.62. 7. Vö. Erdélyi Zs., 1974. 124., 156. Több példát is közöl: esőre, „nagy időre", „erős időre" szóló imákat. L. még: Fabó B., 1905. 313. 8. Magyarság Néprajza, IV. é. n. 385.