A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BARTHA István: Termelőszövetkezetek alakulása Borsod-Gömör megyében 1949-ben

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ALAKULÁSA BORSOD-GÖMÖR MEGYÉBEN 1949-BEN 14. tábla. A termelőszövetkezeti családok jószágállománya 1949 decemberében Országos Borsod-Gömör Megnevezés Állatok száma Egy családra jutó állat Állatok száma Egy családra jutó állat Ló Szarvasmarha Sertés Juh 2 214 13 770 33 691 3 276 0,1 0,5 1,1 0,1 32 177 24 75 0,04 0,21 0,03 0,08 geztek.

39 A szentistváni „Béke" csoportnál nagy elkeseredést találtak, ami abból adódott, hogy a beígért állami támogatást nem kapták meg, pedig a sertéskutricákat már öt hónapja elkészíttették velük.

40 A kácsi „Gerő" csoport megerősítésére legalább egy-egy sertés- és juhtörzs kellett volna.

41 Az egerlövői csoport hajlandónak mutatkozott saját tulajdonukban levő takarmányt is bevinni, s ezért kérték, hogy két lovat, sertéstörzset és tehenészetet adjon az állam.

42 Az ózdi „Rákóczi" csoportban az államtól kapott 10 tehén, 5 borjú takarmánnyal való ellátása okozott gondot.

43 A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai, különösen a kezdeti időszakban jelentősen hozzájárultak a tagok ellátásához, de szabadpiacra szállított termékeikkel az országos igények kielégítéséhez is. A Borsod-Gömör megyei tszcs-kben lényegesen kevesebb állat jutott egy családra, mint országosan általában. Ez a tény azt mutatja, hogy ezek a családok ellátatlanabbak, mint az ország többi termelőszövetkezeti családjai. Legkiemelkedőbb a megyében a szarvasmarha-állomány helyzete, de ez sem éri el még az országos átlag felét sem. Igen szembetűnő az is, hogy míg az országos átlagban tizedes jegyekkel ki lehet fejezni a helyzetet, addig a megyében csak a századrészes százalékok dominálnak (14. tábla).

44 A termelőszövetkezetek mezőgazdasági területe igen sok kisparcellából tevődött össze, különösen, ha egyéni bérleteikkel, vagy korábban a földreform során kapott, esetleg régi, saját földjeikkel léptek a közös gazdálkodás útjára. A keresztespüspöki „Táncsics" csoport tagjai 63 darabban, szétszórtan fekvő földjüket vitték be, de ez szinte megművelhetetlen volt az adott körülmények között.

45 A zádorfalvai „Szabadság" Tsz 14 tagja által bevitt 43 kh föld 43 darabban volt a tagosítás előtt.

46 A finkei „Kossuth" csoport területe is 26 tagból tevődött össze.

47 A tiszabábolnai tagság által beadott 850 kh föld körülbelül kétszáz darabban szétszórtan feküdt.

48 Ezeken az egymástól távol fekvő 39. A geleji „Petőfi" tsz felülvizsgálatáról. BAZmLt. BmLt. Földhivatali iratok. Tsz-alakulások 1949. 40. A szentistváni „Béke" csoport kiértékelése BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949. 41. A kácsid Gerő" csoport kiértékelése. Uo. 42. Az egerlövői csoportról szóló jelentés. Uo. 43. Az ózdi „Rákóczi" tszcs kérdőíve 3. BAZmLt. BmLt. Földhivatali iratok. Tsz-alakulások 1949. 44. Országos adatokat lásd: idézett helyen 54. 12. sz. tábla. Megyei adatokat 14. sz. tábla uo. 45. Jelentés a keresztespüspöki „Táncsics" csoportról BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949. 46. Kérdőív a zádorfalvai „Szabadság" csoportról BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949. 47. Finke. Nyitó leltár 5. oldal. Gazdálkodási szempontok BAZmLt. Tsz-alakulások 1949. 48. Jelentés a tiszabábolnai tszcs-ről BAZmLt. BmLt. Tsz-alakulások 1949.