A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

BARTHA István: Termelőszövetkezetek alakulása Borsod-Gömör megyében 1949-ben

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ALAKULÁSA BORSOD-GÖMÖR MEGYÉBEN 1949-BEN 9. tábla. A termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma szociális összetétel szerint 1949 decemberében Országos helyzet Borsodi helyzet Megnevezés Tagok száma Az össztagság %-ában Tagok száma Az össztagság %-ában Agrárproletár Szegényparaszt 10 kh-on alul Középparaszt 10 kh-on felül Egyéb foglalkozású 9 939 20 946 4 987 983 27,3 56,3 13,7 2,7 222 556 57 4 26,4 66,2 6,9 0,5 Összesen: 36 405 100,0 839 100,0 A mozgalomba tömegesen áramlanak be a földdel rendelkező szegényparasztok s éppen ezért csökken az agrárproletárok részaránya a tagságon belül. Országos átlagban az agrárproletárok részaránya az össztagságon belül 55,6%ról 27,3%-ra csökkent. A borsod-gömöri csökkenés még nagyobb méretű; 75,9-ról 26,4%-ra. Ekkor már a megyei átlag az országos átlag alá esett. A szegényparasztok százalékaránya az országos átlagban 41,4%-ról 56,3 %-ra nőtt, de a növekedés e megyében nagyobb arányú; 24,1 %-ról 66,2%-ra emelkedett. A középparasztok beáramlása országosan jelentős: 1,5%-ról 17,3 %-ra emelkedett, s ugyanakkor jelennek meg megyénkben az első középparasztok a mozgalomban. Míg az előző évben egy sem volt, 1949. decemberében már 6,9%-át alkották az össztagságnak. Országosan az egyéb foglalkozásúak részvétele emelkedő tendenciát mutat a mozgalomban, sőt Borsod-Gömör vármegyében is 0,5%-ra emelkedett részarányuk az össztagság %-ában. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a változást sem, hogy 1949. decemberében már megkezdődött a régi szegény és középparasztok beáramlása is. Az előbbiek az össztagság 6,3%-át, míg az utóbbiak valamivel több mint 1 %-át teszik ki.

32 A termelőszövetkezeti csoportok tagjainak nem szerinti megoszlása nem előnyös 1949 decemberében hazánkban. Az összes tagságnak 83%-a férfi, és mindössze 17%-a nő. A Borsod megyei helyzetkép még ennél is rosszabb, mert a tagok 95,9%-a férfi és csupán 4,1 %-a nő. Ezt a problémát felvetették a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások országos tanácskozásán, ahol célul tűzték ki a nőknek a termelőszövetkezeti mozgalomba történő fokozottabb bevonását, mert ez a csoportok fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges volt. A kérdés jelentőségét megyénk termelőszövetkezeti vezetői és szervezői nem értékelték helyesen. Mi sem mutatja ezt a tényt világosabban mint az, hogy a statisztikai kérdőíveken nem válaszoltak az ide vonatkozó kérdésekre. A munkaképes családtagok számára irányuló kérdésre 39 tsz-ből 32 adott választ, de a kor és nem szerinti bontást csupán 17 végezte el. Ezek szerint az említett 39 tszcs-ben 872 munkaképes családtag van. A teljes bontást kor és nem szerint elvégző 17 jelentés szerint — a jelentést adó 17 tszcs-ben — a következő képet kapjuk 1949 decemberében.

33 32. 9. tábla uo. 33. 10. tábla. Megyei adatok az idézett helyen.