A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor

158 JOÓ TIBOR tétlen, faragott keményfa. Magassága: 101 (!) centiméter, szélessége 34 centiméter."

200 2. „Szobor, szerzetes alakja, kámzsa ruhája alatt széles öv, szakállas fejével jobbra néz, a ruha redői elöl felhajtva, a redők merevek, szögletesek (gótikus), lapos domború alapzaton, Ül. félig kész állapotban festetten. — Faragott keményfa. Magassága 101 centiméter, szélessége: 32 centiméter."

201 A méretek megdöbbentően egyeznek; a szobrok leírása is arra utal, hogy valamely oltár mellékalakjai voltak. Ez a téma is megérdemel egy tüzetesebb vizsgálódást és művészettörténeti értékelést, külön bemutatást, miként az a körülmény is, hogy egy sajóládi szószék és egy Mária-oltár is Bükkszentkeresztre került, miként a Helytartótanács, illetve a Kamara rendelkezése folytán a diósgyőri pálos kolostor több berendezési tárgya is Bükkszentkeresztre, az akkori Ujhutára került a XVIII. század végén, a XIX. század elején. A Sajóládon megmaradt legjelentősebb szoboremlékünk a Sajó folyó hídjánál levő — az építmények felsorolásánál említett és a 4. sz. felvételen bemutatott — Nepomuki Szent János szobor, melyet 1774-ben ismeretlen egri szobrász készített, s ma is elég jó állapotban van, bár a jobb oldali angyal már kissé megbillent, s egyes darabokon fagyrepedések láthatók. A Borsod megyei Műemléki Albizottság 1972. október 26-i sátoraljaújhelyi ülésén rámutatott: az utak mentén, hidak mellett a XVIII. és XIX. században készített sok értékes barokk, rokokó, vagy népi stílusú szobrunk kerül egyre veszélyeztetettebb állapotba; koruk, anyaguk poriadása, szétfagyása, a gondozás hiánya, vagy a szakszerűtlen gondozás miatt; megoldási javaslatként foglalkozni kellene egy barokk szobrászati múzeum létrehozásával, vagy első lépcsőként legalább minden megyei múzeumi szervezet lehetőségeinek megvizsgálásával, javításával. Egyes egyházi hatóságok is felismerték ezt a veszélyt, s van olyan megyéspüspöki körlevél, amely rögzíti, hogy ismételten kapnak jelentést az „útmenti keresztek és kőszobrok ízléstelen restaurálásáról, sokszor olajfestékkel történt átmázolásáról"...; felhívja a figyelmet arra, hogy fordítsanak gondot ezeknek az egyházi és nemzeti szempontból is jelentős műértékeknek szakszerű megóvására. Restaurálásukat engedélyhez köti; tisztázandó, hogy kivel és miféle eljárással akarnak restaurálni, s az engedély nélkül végzett munkák miatt az anyagi felelősség kérdését is felveti.

202 Figyelemreméltó intézkedés; követendő példa; a hivatalos szerveknek is (OMF, Tanácsok stb.) nagyobb gondot kell erre fordítaniuk.

202

/

3 Egyéb veszélyek is vannak. Például: Sajóládon eltűntek már a homlokzat díszítésére — a torony két oldalán — felállított kőszobrok is, holott ezeket az 1769-ben felállított (a század elejei, 5. számú képünkön is látható) szobrokat Szabó Lászlónak a sajóládi pálos kolostor történetéről 1940-ben 200. Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteménye: 53.851.1. 201. Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteménye: 53.851.2. 202. „Új Ember", 1976. augusztus 22-i száma, 4. 202a. A Borsod megyei Műemléki Albizottság 1972. október 26-i sátoraljaújhelyi ülésén rámutatott: az utak mentén, hidak mellett a XVIII. és XIX. században készített sok értékes barokk, rokokó, vagy népi stílusú szobrunk kerül egyre veszélyeztetettebb állapotba; koruk, anyaguk poriadása, szétfagyása, a gondozás hiánya, vagy a szakszerűtlen gondozás miatt; megoldási javaslatként foglalkozni kellene egy barokk szobrászati múzeum létrehozásával, vagy első