A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor

A SAJÓLÁDI PÁLOS KOLOSTOR JOÓ TIBOR Műemlékeink építéstörténetének és műértékeinek ismertetései sorában különös jelentősége van a műemléki együttesekkel kapcsolatos anyagoknak, publikációknak, hiszen több építmény bemutatása során területi, időbeli, alkotókkal kapcsolatos, vagy a készíttetőkre vonatkozó számos összefüggésre mutathatunk reá, szélesebb körben bővítik az ismeretanyagot, kelthetik fel az érdeklődést. Kolostorok és templomok emlékanyagának, történetének együttes kutatása szélesíti az elmúlt évszázadok gazdasági és kulturális életére, a művészek és mesterek tevékenységére és körére vonatkozó meglehetősen hiányos ismeretanyagot, s különösen sok kutatnivaló akad még az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend — a pálos rend — gazdag hagyatékában, annak a hazai kulturális, iparművészeti, képzőművészeti, oktatási életre kifejtett hatásában. Ezeknek az ismertetéseknek, problémákat is felvető adalékközléseknek a sorában — a sátoraljaújhelyi, diósgyőri pálos épületegyüttesek után — most a 600 éves sajóládi pálos kolostorral és templommal foglalkozunk. A hivatalos műemlékjegyzék

1 Sajóládon a következő műemlékeket sorolja fel: Sajólád: MJ Rk. plébániaház, v. pálos kolostor, középkori eredetű, újjáépítve 1730. k. barokk stílusban. Egyik szárnya lebontva. MJ. Rk. templom, barokk, 1737. (1. kép). M. Sajóhíd, Nep. Szt. János szobor, rokokó, 1770. k. MJ. Temető, kápolna, barokk, 1740 k. Ismertetésem során a Műemlékjegyzék leszűkített körű adatait részletesebb mértékben igyekszem kiegészíteni és bizonyos vonatkozásokban pontosítani. A KOLOSTOR ÉS A TEMPLOM TÖRTÉNETE 1379-ben Nagy Lajos király Czudar Péternek adja hűséges szolgálataiért a Sajó folyó melletti Laad birtokot.

2 1387-ből (szeptember 29,) már oklevél említi, hogy Czudar Péter, István és György Lád földrészt tartozékaival remeteségül és örökös lakhelyül adta a pálosoknak azzal az ígérettel, hogy ezen a 1. Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei város műemlékjegyzéke. Bp., 1964. 39. 2. Gyöngyössy Gergely: Bullarium, pp. 72. Bp.: Egyet. Kvt.: Cod. lat. 115. (OMF—Dr. Baranyainé).