A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

HELLEBRANDT Magdolna: A szerencs-taktaföldvári kőbaltalelet

]2 HELLEBRANDT MAGDOLNA remH: 1,7 cm. Ltsz. 78.22.94. (VIII. t. 11.). 113. Szürkésbarna oldaltöredék, csúcsba futó vonalakkal díszítve. H: 3,7 cm. Ltsz. 78.22.95. (VIII. t. 12.). 114. Oldaltöredék. Felületén három mélyített vonal van. Szürkésbarna, belső felülete és törésfelülete szürke. H: 3 cm. Ltsz. 78.22.96. (VIII. t. 13.). 7/5. Világosbarna vonaldíszes oldaltöredék. H: 3,7 cm. Ltsz. 78.22.97. (VIII. t. 14.). 116. Világosbarna oldaltöredék, felületén szögbe futó párhuzamos vonalakkal. Törésfelülete szürke. H: 2,7 cm. Ltsz. 78.22.98. (VIII. t. 15.). 117. Cserép. Pereme bevagdalt, kissé kihajlik a nyakkal együtt. A perem alatt sima sáv, ez alatt párhuzamos vonalak. Három sáv vörös festékkel volt befestve, ennek csak nyomai látszanak. A festett és festetlen sávok váltakoznak. A mélyített vonalakban mészbetét nyomait figyelhetjük meg. Perem H: 2 cm. Ltsz. 78.22.99. (VIII. t. 16.). 118. Világosbarna oldaltöredék,hosszúkás kis füllel. A fül kerek lyukkal átfúrt. H: 3,2 cm. Ltsz. 78.22.100. (VIII. t. 17.). 119. Világosbarna oldaltöredék. Törésfelülete szürke. Felületén három egymáshoz közel álló bütyök van, melyek középen benyomottak. A három kis bütyök alkot egyet, s az oldalfalnál az egész függőlegesen átfúrt. Körülötte tűzdelt díszítés. Alul sima. H: 4 cm. Ltsz. 78.22.101. (VIII. t. 18.). 120. Vékony falú edény perem- és faltöredéke. Az edényfal a perem felé elkeskenyedik. Kissé behúzott peremű. Két egymás mellé tett lapos kerek rátéttel díszített. Perem H: 2,6 cm. Ltsz. 78.22.102. (VIII. t. 19.). 121. Szürkésbarna oldaltöredék, bekarcolt díszítéssel. H: 4,4 cm. Ltsz. 78.22.103. (VIII. t. 20.). 122. Párhuzamos vonalakkal díszített oldaltöredék. Világosbarna, törésfelülete szürke. H: 2,4 cm. Ltsz. 78.22.104. (VIII. t. 21.). 123. Agyaggolyó. Kerek, középen átfúrt, kissé hiányos. Átm. 2,6 cm. Ltsz. 78.22.105. (VIII. t. 22.). 124. Edényfogó. Visszahajló vége nem érte el az edényt. Két vége elvékonyodik és kiszélesedik. H: 3,4 cm. Ltsz. 78.22.106. (VIII. t. 23.). 125. Szürkésbarna ívelt falú oldaltöredék. Profilált részén hosszanti, plasztikus kiemelkedés, mely sűrűn beböködött. H: 5,2 cm. Ltsz. 78.22.107. (VIII. t. 24.). 126. Világosbarna oldaltöredék. Pereme egyenesen levágott, felülete simított, s egy plasztikus bütyök van rajta. Törésfelülete szürke. Perem H: 3,1 cm. Ltsz. 78.22.108. (VIII. t. 25.). 127. Világosbarna cserép. Törésfelülete szürke, ívelő oldaltöredék. Felületén kettéosztott bütyök, lejjebb egy három részre osztott bütyök van. H: 5,8 cm. Ltsz. 78.22.109. (VIII. t. 26.) 128. Világosbarna, ívelő oldaltöredék, két festett bütyökkel díszített. H: 5,1 cm. Ltsz. 78.22.110. (VIII. t. 27.). A Taktaföldvár a környező sík, mocsaras területből kiemelkedő domb.

4 Valószínű, hogy nem volt sánccal védett erődítmény,

5 de a terület védelemre alkalmas volt. Az Árpád-korban egy részét megerősítették.

6 A tiszai telep pusztulásakor leégett. Sok másodlagosan átégett cserepet találtunk, sőt a kőbaltalelet edénye és a balták laza, bomló anyaga is erről tanúskodik. Az edényhez (II. t. 1., V. t. 6.) hasonló formát ismertet Korek József,

1 de annak súlypontja kissé lejjebb van. Az edény alján talált vadkanagyarra (VI. tábla 17. kép.) találunk analógiát a csókái telepről, ahol több megmunkált agyardarab került elő.

8 A vadkanagyar lemezből csiszolt tárgynak (VI. t. 16. kép) pontos analógiája nincs. Valószínű amulett volt. Hasonló jellegű a Hódmezővásárhely-Gorzsán

9 4. A neolitikus telepek nagy részét hasonló terepen hozták létre, mint ezt Csalogovits József: Földrajzi tényezők hatása Magyarország neolitikus kultúráinak kialakulására és elterjedésére című munkájában leírta. Archaeologiai Értesítő 44. (1930.) 28—52. 5. Kutzián Ida: Az aeneolithikus erődök problémái. Antiquitas Hungarica 1. (1947.) 10—15. Kalicz Nándor: Über die Frage der befestigen Siedlungen in Nord- und Ostungarn bis zum Beginn der Bronzezeit. Annales Univ.Sc.Budapestiensis de Rolando Eötvös nom Sectio Historica 2. (1960.) 251—260. Nováki Gyula: A magyarországi földvárak az őskortól a középkorig. Az Építés- és Építészettudomány VII. (1975). 3—4. 326. 6. Korek i. m. 88. Árpád-kori kerámiatöredékek HOM Ltsz. 78.29.128—141. 7. Korek i. m. XLII. 4. Hasonló még Tompa Ferenc: Die Bandkeramik in Ungarn. Archaeologia Hungarica V—VI. (1929.) 2. kép e. 8. Banner János: The neolithic settlement on the Kremenyák hül at Csóka (Coka). The excavations of F. Móra in the years 1907 to 1913. Acta Archaeologica XII. (1960.) 34., 48. XLV. 45—48., 52—53., 55., 58—60., 63., 66—70. Banner—Foltiny: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökény dombon. Fólia Archaeologica V. (1945.) III. 8. 9. Gazdapusztai Gyula: Későneolithkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1963. IV. 4.