A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

HELLEBRANDT Magdolna–PATAY Pál: Újabb rézkori temetők Dél-Borsodban

52 HELLEBRANDT MAGDOLNA—PATAY PÁL leletei ennél részben idősebbek, részben fiatalabbak (a korai rézkorból, ill. a javarézkor kifejlett szakaszából valók), joggal feltételezhetjük, hogy annak is volt olyan része, amely az átmenet idejéről származott, azaz a tetesivel egykorú volt. Ennek ellenére a két temető sírjainak tájolása ellentétes. így — amenynyiben a tájolás jelentőségét illetően a feltételezéseink helyesek — nem lehettek azonos törzshöz tartozók az e temetőket létrehozó közösségek. Ugyanakkor már rámutattunk arra, hogy mennyire hasonlatosak Tiszabábolna-Szilpuszta temetőjének jelenségei a polgár-basatanyaiakhoz, noha attól 24 km-re fekszik, azaz szinte tízszer annyira, mint a tetesitől és hozzá még közöttük helyezkedik el a Tiszakeszi-fáykerti temető, amely tőlük elütő jellegű. Polgár-Basatanya és Tiszabábolna-Szilpuszta rézkori lakossága tehát azonos, vagy rokon törzshöz tartozhatott. Tiszakeszi-Fáykert népe viszont Tiszavalk-Tetesével lehetett rokon, mivel e két temetőben észlelt temetkezési szokások eléggé hasonlóak voltak (e temetők részben egykorúak is). A Polgár-basatanyai, valamint a Tiszavalk-kenderföldi temetőben tapasztalható jelenségek és leletek között fennálló nagy hasonlatosságra már szintén rávilágítottunk.

37 Ebből viszont az is következik, hogy a Tiszabábolna-Szilpuszta és Tiszavalk-Kenderföld temetőjét használó lakosság között is kellett kapcsolatnak fennállnia, aminek az nem mond ellent, hogy esetleg e két temető használata nem esett azonos időre. Az általunk követett gondolatmenet alapján azonban az sem lehet kétséges, hogy Polgár-Basatanya népe etnikai szempontból távol állt a hozzá legközelebb fekvő Polgár-bacsókerti temetőétől, hiszen azok nem követtek azonos temetkezési szokásokat, egykorúságuk ellenére. Sajnos a többi, a kérdéses területről felsorolt temető, a leletek és megfigyelések kis mennyisége, illetve utóbbiak teljes hiánya miatt nem értékelhető ki. Ezeknek tehát csak topográfiai jelentőségük van. A fentiekből láthattuk, hogy kis volumenű leletmentés során tett néhány hiteles megfigyelés is lehetőséget nyújthat számunkra az őskori társadalmak egyes kérdéseinek megközelítéséhez. Természetesen nagyobb hiteles anyag még több következtetés levonására adhat alkalmat. Éppen ezért igen nagy kár, hogy egyrészt a tiszabábolna-szilpusztai temető legnagyobb része teljesen elpusztult, másrészt, hogy több dél-borsodi lelőhelytől is igen hiányosak a leletek és megfigyelések, sőt egyes esetekben utóbbiakat teljesen nélkülözzük is.