A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

GYULAI Péter: A Bükk hegység Macrolepidoptera faunájának ökofaunisztikai-állatföldrajzi vizsgálata II. Diurna 2.

A BÜKK HEGYSÉG FAUNÁJÁNAK ÖKOFAUNISZTIKAI-ÁLLATFÖLDRAJZA 351 első generációs példányokat.) Harmadik generációs példányok kifejlődését csak elszigetelt egyedi esetekben tartjuk lehetségesnek. Nehezebben megítélhető kérdés a Bükk hegységi P. bryoniae O. alfaji hovatartozásának kérdése. Területileg a Moucha által 1956-ban, a Tornai Karsztról leírt P. bryoniae marani-hoz csatlakozik, azonban több szerző megállapítása szerint nincs lényeges különbség a bükki, kelet-szlovákiai és vihorláti bryoniae populációk között sem.

60 A fenti munkák alapján a bükki P. bryoniae alfaji besorolását sem tekinthetjük lezárt kérdésnek, annál kevésbé, hiszen variabilitása jelentős mértékben függ a P. napi-va\ való hibridizáció mértékétől. A P. bryoniae O. kétségtelenül a Bükk hegység lepkefaunájának egyik legérdekesebb tagja, amely a hegységnek a Kárpátokkal való állatföldrajzi kapcsolatát jelzi. FAM.: PAPILIONIDAE. Parnassius mnemosyne, mnemosyne L., veselyi Zelny Észak-, Közép- és Délkelet-Európában, valamint Turkesztánban elterjedt faj.

61 A Szibíria keleti részéről leírt változatai más, közelrokon vikariáns fajoknak bizonyultak. Rendkívül variábilis faj, melynek Európában már 1949ben, Fischer öt nagy rassz-csoportját különböztetett meg. Ezek mindegyike több alfajra oszlik. Az Aunus-vidéken és Karéliában a P. mnemosyne poppii Bryk.,

62 a Harz-ban a ssp. hercynainus Pag., Hessenben a ssp. hassicus Pag., az Északi-Alpokban a ssp. ariovistus Fr., Donautal—Regensburg—Passau környékén a ssp. batavus Fr.,

63 a Dunántúli-Középhegységben és a Budai hegyekben a ssp. bohemien Bryk., a nyugati határvidéken — Alpok keleti lábainál a ssp. litavia Bryk., Dél-Dunántúl domb- és hegyvidékein ssp. ophrinion Fruhst., Nyugati-Kárpátok—Tátra: ssp. mesoleucus Fruhst., Középhegység északkeleti részén (Bükk, Zempléni-hg., Tornai Karszt) és Kelet-Szlovákiában ssp. veselyi Zelny, Erdélyben a ssp. hungaricus Rothsch., a Retyezáton a ssp. diószeghyi Bryk,™ Afganisztánban a ssp. tadjikistana Br.-E. él.;

65 Mindemellett meg kell említenünk, hogy még további alfajok is ismeretesek és az egyes mnemosynepopulációk pontos alfaji helyzete még mindig nem tisztázott teljesen. A Kárpát medencében — az Alföld szárazabb területeitől eltekintve — eléggé általánosan elterjedt,

66 bár az utóbbi évtizedben igen sok élőhelyét felszámolták, vagy az ökológiai tényezők megváltoztatása miatt tűnt el. Legnagyobb példányszámban középhegységi élőhelyeken, valamint — lokálisan — ligeterdőkben található. Mint a fentiekben említettük, a Kárpát-medencéből számos alfaj került leírásra, azonban a mnemosyne kárpát-medencei alfajainak problémája még mindig nem tekinthető megoldott kérdésnek. A terület a nomenklatúrái törzsalakhoz közelálló, világos színezetű, valamint az alpi típusú, sötétebb színezetű formák határterületére esik, emellett a Bánátban és a Dunántúl déli részén balkáni rokonságú formák is előfordulnak. A Kárpát-medencén belül, a Bükk hegységi populációk taxonómiai helyzetének megítélése is további vizsgálatokat igényel. Noha a rendelkezésre álló anyag nem túlságosan nagy, mégis a kérdés részletesebb feldolgozásának elő-