A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatában

ETNIKAI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGI HATÁSOK 289 43. A bodrogközi len és kendermunkák részletes feldolgozását Id. Kántor M, 1961. 44. Szolnoky L., 1972. 230. 45. Szolnoky L., 1972. 229. XXVII. térkép 46. Vö. Paládi-Kovács A., 1968. 175—218. 47. BárcziG., 1941.295. 48. Vö. Szolnoky L., 1972. 230. 49. BárcziG., 1941. 38—39. 50. Kniezsa /., 1974. 270. 51. Vö. Szolnoky L., 1972. 228. 52. Vö. Paládi-Kovács A., 1968. 175—218. 53. Vö. Szolnoky L., 1972. 224. XXIV. térkép 54. Ezt bizonyítják a rendelkezésünkre álló, de itt be nem mutatott terminológia-térképek, amelyeken a kenderfeldolgozás valamennyi munkafázisát és a kapcsolódó elnevezéseket hasonló módszerrel dolgoztuk fel. 55. A „három matyó falu" első megfogalmazása a Napkelet c. folyóirat 1857. évi számában egy ,,-y" nevű szerzőtől származik. Ez a koncepció időközben a néprajz általánosan elfogadott nézetévé lett, s csak az 1950-es években vetődött fel egy kutató munkaközösség előtt a kérdés, hogy ti. van-e, és ha van, miben mutatható ki e három település egysége, kulturális közössége. Kár, hogy a kutatás befejezetlen maradt, de az addigi tények nem igazolták a múltszázad végén megfogalmazott, s általánosan elfogadott ún. egység-koncepciót. Véleményünk szerint a „három matyó falu" koncepció elterjedéséhez hozzájárulhatott az a tény is, hogy e vidék kutatói csak a „matyó" településeket, közöttük is elsősorban Mezőkövesd népi kultúráját vizsgálták, mintegy környezetéből, a Dél-Bükkalja táji egységéből kiszakítva. 56. Vö. Sándor L, 1976. 773—785. A szerzővel egyetértésben úgy véljük, inkább bizonyos fokú művelődésbeli kiegyenlítődés magyarázza a három bükkaljai község kultúrájában megfigyelhető közös elemeket, semmint szorosabb, az etnikai csoportokra jellemző vérségi-származási, közös művelődési alapból, mélyebb történelmi gyökerekből származó kötelék. 57. Vö. Kosa L.—Filep A., 1975. 140—147. 58. E téma széleskörű irodalmából csupán a legfontosabbakat emeljük ki: Balogh P., i902., Bidermann, H. L, 1862, 1867., Borovszky S., 1900, 1907, 1909., Fényes E., 1836—1840., Keleti K, 1871, 1881., Podhradszky Gy., 1922., Zsatkovics K, 1890. 568—573., 644—660. 59. A népességösszeírásokhoz ld.: Braun R., 1933., B. R. A. P., 1863., Csaplovics /., 1821., Czoernig, K. F., 1855., Kovacsics /., 1957., Magda P., 1819., Thirring G., 1936. 60. Részletes adatokat ld. Paládi-Kovács A., 1973. 327—367. IRODALOM Balogh P., 1902. Népfajok Magyarországon. Budapest Barathy E., 1963. A kender munkái Zemplénagárdon. Kézirat a miskolci Herman Ottó Múzeum Adattárában (továbbiakban: HOM. NA.) Itsz. 1232. BárcziG., 1941. Magyar szófejtő szótár, Budapest Bidermann, H. I., 1862, 1867. Die ungarischen Ruthenen, ihr Wohngebiet, ihr Erwerb und ihre Geschichte, I—

II. Innsbruck Bodgál F., 1961. A miskolci vaskereskedelem történetéből. Borsodi Szemle, V. 224—225. Bodgál F., 1965. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethnographia, (továbbiakban: Ethn.) LXXVI. 521—546. Borovszky S., 1900. Zemplén vármegye. Budapest Borovszky S., 1907. Szatmár vármegye. Budapest Borovszky S., 1909. Borsod vármegye története. I. Budapest B. R. A. P., 1863. Magyarország helységnévtára a különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával. .. Pest Braun R., 1933. Nemzetiségi statisztika, Századunk, VIII. 187—195. Csaplovics /., 1821. Topographisch-statistisches Archív des Königreichs Ungarn. I—

II. Wien Czoernig, K. F., 1855. Ethnographische Karte der oesterreichischen Monarchie. Wien Csőri Cs., 1973. A kender feldolgozása Megyaszón. HOM. NA. Itsz. 2659. Dobrossy L, 1969. Az aszalás, mint konzerválási eljárás a Zempléni-hegység falvaiban. Ethn., LXXX. 514—536.