A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)
DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatában
ETNIKAI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGI HATÁSOK 271 2. kép. Szegrózsás rostfésű 1835-ből. Brockó 3. kép. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében T- feh- általánosan elterjedt rost fésű forma a 20. század elejéről. Brockó T. felv. zepére változó nagyságú és sűrűségű, köralakú szegrózsát erősítenek (2-3. kép) A hosszú vastűket tartalmazó rózsa, attól függően, hogy cigánykovács készítette, vagy gyári termék, négyszögletes és gömbölyű szögecsekből áll. A deszkalap két végének félkör alakú kiképzése a láb és a kéz támaszául szolgál. Ezeken megtámaszkodva a kézbefogott, vagy kézfejre tekert rostanyagot a szegrózsába csapkodják, azon keresztül húzgálva érik el a szálak egymás mellé rendeződését, másrészt hosszuk szerinti elkülönülését. Az abaúji, borsodi és zempléni falvakban általában egy, összefüggő területi elterjedést nem mutatóan két, szórványosan háromféle rostfésűt használnak egymás után. Több rostfésű használatával 4—6 féle a végtermék által megkívánt minőségű rostanyagot állítanak elő, s mindegyiket más elnevezéssel kü-