A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

VÉGVÁRI Lajos. A perspektivikus képlátás ellentmondásai és a kettős kép

216 VÉGVÁRI LAJOS JEGYZETEK 1. Lukács György: Az esztétikum sajátossága. I. Bp., 1965. 665. 2. Cézanne: Correspondance. Paris, 1937. 3. A probléma részletes elemzését nyújtja Pollock: Pictural history of photographie. München, 1966. 4. Krocsák Emil: Térábrázolás. Bp., é. n. 5. Leonardo: Válogatott írásai Bp., 1952. 6. A kifejezést Thomas Mann vezette be az esztétikai irodalomba. Lásd Mann, Th.: Goethe und Tolstoi, Schiller und Dostojewsky c. tanulmányát. 7. A milanói Poldi Pezzoli Múzeumban bemutatásra kerültek a mester rajzai alapján a 20. században elkészített szerkezetek. 8. Milanesi: Le opere di G. Vasari I—

IX. Firenze, 1878—81. 9. Hegel: Esztétika. I. kötet, Bp. 1952. 10. Hegeli, m. III. kötet. Bp., 1956. 11. Hauser, Arnold: Der Manierismus. München, 1964. 12. Szinte iskolapéldaszerű Pozzo: Loyolai szent Ignác megdicsőülése c. freskója a római San Ignazio templom hajójának mennyezetén. 13. Ortega y Gasset: Elmélkedések a keretről, a Szerelem c. tanulmánykötetben. Bp. 1947. 14. Wölflin: Renaissane und Barock. München, 1888. 15. A kivágásról Végvári Lajos: Fétis vagy géniusz? Fotóművészet, 1968. I—

IV. szám. 16. Ströker, Elisabeth: Philosophie der Kunst. Bonn, 1962.; továbbá Francastel, Pierre: Művészet és társadalom. Bp., 1972. 17. Alberti szerkesztési módszeréről lásd Krocsák i. m. 18. A probléma tanulmányozásához kiváló magyar nyelvű irodalom: Boskovits M.: A festői perspektíva kialakulása és szerepe a XV. századi itáliai művészetelméletben. Építés és Közlekedéstudományi Közlemények. Bp., 1963. 501—542. Átfogóbb jellegű perspektívatörténeti munka: Boskovits M.: A perspektívakutatás kérdése a művészettörténeti irodalomban. Művészettörténeti Értesítő, Bp., 1960. 177—191. 19. Krocsák i. m.; Boskovits i. m. 20. A tükör alattfszigno, „Johannes de Eyck fűit hic", 1434, London National Gallery. 21. A tükör, tükrözés szimbolikája Nicolas de Beauvais 13. századi filozófus munkássága óta általánossá vált a gótikában. Az ő nyomán szokás a gótikus katedrálisról, mint a „világ négyes tükréről" beszélni. 22. A tükör művészettörténeti jelentőségét részletesen elemzi Németh Lajos Derkovits Három nemzedéke című művéről írt tanulmányában. Acta Históriáé Artium, 1960. 23. Végvári Lajos: Manet. Bp., 1958. 24. „Image en image", problémája egyre több művészettörténeti vizsgálat tárgya lesz. 25. 1440 körül, Párizs Louvre. 26. Bergson: Idő és szabadság. Bp., 1908. 27. Dworak, Max: Kunstgeschichte als Geistesgeschichte. I. Wien, 1928. 28. Ezen a képen a perspektivikus ábrázolás nem lényegi elem, csak divatszerű külsőség. 29. A Giorgione irodalomról és a művek értelmezéséről átfogó képet ad a Collezzione Rizzoli Giorgione kötete. Milano, 1970. 30. Guerry, Lilian: Cézanne et l'expression de Pespace. Paris, 1950. 31. Riegl, Alois: Das niederlandische Gruppenportrait Wien, 1902. 32. Dworak, Max: Kunstgeschichte als geistesgeschichte. Wien, 1924. 33. A kettős perspektíváról lásd Krocsák i. m. 34. Justi: Velázquez und sein Jahrhundert. Bonn, 1888. 35. A kompozíció előképe a mennyei Jeruzsálemet ábrázoló 4. századi mozaik, a római Santa Pudenziana templomban, amelynek restaurálásában Raffaello is részt vett. 36. A kép előzményei Mantegna és Giovanni Bellini hasonló témájú alkotásai. 37. Ezt a művet minden valószínűség szerint Greco is láthatta és így Michelangelo Utolsó ítélete mellett az egyik előképe „Orgaz gróf temetése" c. főművének. 38. A kép Zurbarán egyéb alkotásaihoz képest szokatlanul bonyolult, lehetséges, hogy Greco hatására, erről azonban nincs adatunk. 39. A stanzák freskósorozatának egyik későbbi képe, a Stanza del incedió-ban. 40. Németh Lajos i. m. 41. Pl. a Flémalle-i oltár: a Madonna a gyermekkel c. képén —, Weyden megoldásai közül a Szent Lukács festi a madonnát (Münchenben és Leningrádban) a legszembetűnőbb.