A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)
DÓKA Klára: A Bodrog szabályozása
118 DÓKA KLÁRA állítás alkalmával az új töltéseket csak Vissig, illetve a Tiszánál Zalkodig építették fel. A Bodrogzugot egyáltalán nem tudták védeni. (E terület rendezésére csak 1954-ben, a Tiszalöki Duzzasztó építésekor került sor.) Az állami támogatás hatására a társulat anyagi helyzete normalizálódott, ezért újabb átvágásokra kerülhetett sor. 1873—1874-ben megépültek az imregi, zemplémi, ladmóci,borsi, sátoraljaújhelyi, sarai átvágások. 63 A kiásott csatornák hossza 8,31 km, fenékszélesség: 9,5m, mélység: 0,95 m, (Borsinál: 0,63 m), rövidülés: 28,44 km. 84 A társulat 1885-ben, a vízjogi törvény megjelenése után újjászerveződött. 1887—1888-ban megépült az 1,31 km hosszú Szőllőskei átvágás. 85 A szilárd talaj miatt az átvágások kiképződése itt sem történt meg rendesen, ezért a minisztérium már 1884-ban utasítást adott az átvágások kibővítésére. 66 A munkát vállalati úton hajtották végre. Sok problémát jelentettek az átvágásokon épült hidak, amelyeket bővítés alkalmával újjá kellett építeni. Pl. a ladmóci híd négyféle változatban készült el. 67 A régi csatornák mélyítésén és kiszélesítésén kívül sor került Alsó-Berecki, Vajdácska, Ardó, Tokaj, határában újabb átvágások építésére is. A szabályozás után a Bodrog folyó teljes hossza 63 km lett, magyar hossza 50 km. A 15 átvágásból magyar területre esik 8. Ezek együttesen 34 km kanyart vágnak át, ahol a rövidülés 25,5 km. 68 A Vissig húzódó töltések összes hossza 70,15 km volt, rézsűje: 1:3, ill.l:2. A padka 4 m széles. 69 1891-ben a töltéseket 85,58 km-re meghosszabbították. A folyó legnagyobb vízállása a szabályozás éveiben a következőképpen alakult: (Tokajnál) 70 1862. márc. 22. 1863. márc. 15. 1866. ápr. 29. 1867. júl. 14. 1874. máj. 25. 1876. márc. 24. — 3,87 m — 4,74 m — 6,57 m — 7,06 m — 7,05 m — 7,84 m 1877. márc. 31. 1878. ápr. 24. 1879. márc. 4. 1880. ápr. 14. 1888. márc. 27. 1889. ápr. 17. — 7,10 m — 6,94 m — 7,55 m — 6,60 m — 8,72 m — 7,34 m Mai vízállások: legkisebb 4 cm, középvíz: 1,47 m, nagy víz: 4,9 m Amikor elkészültek az első átvágások, az árhullámok a korábbinál lassabban vonultak le a folyón, mivel az új mederszakaszok — ki nem képződve — szorulatot képeztek. A munka befejezésével a levonulási idő csökkent. Ez főként azért volt fontos, hogy a Bodrogon a tetőzés ne essen egybe Tokajnál a Tisza árhullámának tetőzésével. vízállás 1862—1863 1866—1872 1885—1889 2m 3m 4m 5m 6m 7m 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 2 nap 20 ó 1 nap 20 ó 1 nap 23 ó 2 nap 5 ó 2 nap 14 ó 3 nap — 1 nap 19 ó 1 nap 19 ó 1 nap 21 ó 2 nap 4 ó 2 nap 10 ó 2 nap 10 ó
