A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VERES László: Adatok az avasi egyház 16–19. századi gazdálkodásához

92 VERES LÁSZLÓ zetének helyességére vagy helytelenségére, s nem vették figyelembe a reformáció térhódításáról alkotott Vereby-féle elképzelést. Zelenka Pál a 16. században lejátszódott reformáció kezdetének pontos időmeghatározására törekedett, s időben igyekezett elválasztani egymástól a lutheránus és kálvinista eszmék térhódítását. Az 1530—1560 között az ágostai hitvallás győzött először, majd a kálvinizmus Dévai Biró Mátyás idején.

7 Borovszky is hasonló nézeteket vall a lutheránus, kálvinista hitvallás felcserélődéséről, s a váltás okát abban látta, hogy a lutheranizmus nagy híve Perényi Gábor 1567-ben meghalt.

8 Szendrei — mint már említettük — csupán a különböző nézeteket összegezte. Ő már említette Nemes állítását és figyelembe vette a reformáció két hullámban történt térhódításáról alkotott Vereby-féle elképzelést.

9 Vereby Soma nézetét Marjalaki Kiss Lajos bizonyította először topográfiai munkáiban, de ő sem tudott választ adni Nemes József állítására, vagy lényegtelennek tartotta azt.

10 Nemes József nézetének egyik sarkalatos pontja az, hogy az avasi egyháznak szolgáló zsellérsor birtokosa még 1642-ben a katolikus Tybold Gáspár volt, a zsellérsor lakói neki tartoztak földesúri szolgáltatásokkal s ennek megfelelően csak másodsorban szolgáltak az avasi egyháznak. Egy katolikus zsellérsor viszont nem szolgálhatott egy református templomnak. Fontos bizonyítéknak fogadta el a templom 1666. évi tetőfedéséről tájékoztató adatot, pedig a kérdés, a probléma megoldásának kulcsát önmaga is említette munkájában, de annak nem tulajdonított jelentőséget. I. Ferdinánd 1563-ban utasította a diósgyőri várnagyokat, hogy a zsellérsorok lakóit adózásokkal ne terheljék, mert azzal az egyházaknak tartoznak. A rendelettel a zsellérsorok lakóit az egyházak földesúrinak nevezhető fennhatósága alá rendelte. A törvény betartása természetesen függött a diósgyőri koronauradalom zálogos földbirtokosaitól is. Ezt a 15. század végén és a 16. század elején a reformáció híveinek számító földesurak nem akadályozták. Mikor a katolikus Tybold család lett a koronauradalom zálogos földesura és újabb uralkodói rendelet nem erősítette meg I. Ferdinánd rendeletét, természetes, hogy figyelmen kívül hagyták. Nem véletlen, hogy Tybold Gáspár halála után sürgősen megerősítették I. Ferdinánd rendeletét.

11 Borsod megye székhelyén, Miskolcon a reformáció két hullámban vált uralkodóvá, először a lutheranizmus, majd a kálvinizmus irányzata. Nemes József'nézetének értékelésekor kiderült az is, hogy az avasi templom több volt, mint egyszerű vallási központ, a 17. században zsellérsorral is rendelkező gazdasági hatalom. Nem határozható meg pontosan, hogy mikor vált a reformáció során az avasi templom egyeduralkodóvá. Kétségtelen azonban, hogy a katolikus egyház gazdasági ereje, ideológiai hegemóniája a 16. század elején vagy közepe táján fellazult és ezt a szerepet meg kellett osztani a református egyházzal. A 17. században, mikor a város szinte valamennyi lakosa kálvinista hitre tért, az avasi egyház pozíciója teljesen megszilárdult, a katolikusok temploma, a Boldogasszony templom hívők híján elvesztette jelentőségét, majd romba dőlt. A 18. század elejéig a város egyedüli vallásközpontja az avasi templom volt, mely örökölte a volt katolikus egyház gazdasági pozícióit is.

12 A 16. század elején „A számos s fényes kiváltságokon felül sz. István egyháza jelentékeny javadalmakkal bírt."

13 Az I. Zsigmondtól jus patronus-t