A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

JOÓ Tibor: A szikszói református templom

73 A SZIKSZÓI REFORMÁTUS TEMPLOM JOÓ TIBOR Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről 142 műemléket és 385 műemlék­jellegű épületet sorol fel a hivatalos műemlékjegyzék. 1 Ennek a műemlékileg védett állománynak jelentős részét, 43%-át teszik ki a templomok. Ennek az igen nagymértékű műemléki állománynak a számbavételéhez, bemutatásához, akárcsak vázlatos építéstörténeti ismertetéséhez kötetekre lenne szükség. Ilyen lehetőségünk nincs, azért folytatva a sort, melyet Kozák Károly: Borsod-Abaúj­Zemplén megye egyeneszáródású templomairól írt tanulmányával 2 elkezdett, Walter Ilona a bodrogközi templomok ismertetésével 3 folytatott, az évkönyv lapjain a Hernád-völgy néhány jelentősebb templomát kívánjuk bemutatni. A magyarországi szakaszán alig 70—80 kilométer hosszúságú Hernád fo­lyó két oldalán (5—6 kilométeres távolságon belül) 55, zömben középkori erede­tű település található. A jobb (nyugati) parton 23 nagyközség, község, a bal (keleti) parton pedig 32. Ezekben összesen 36 műemléki templom, egy kolos­torrom és két további kolostor csekély (elpusztult) maradványa található. A mű­emléki jegyzékben szereplő 37 emlék közül 1 részben román, részben gótikus stílusú, 4 román eredetű, de átépített, 4 barokk, 12 későbarokk, 1 pedig copf. Ezek a számok azt is jelentik, hogy a megye műemléki-templom állományának 17,5%-a található a Hernád-völgyben, ezen belül azonban a román és gótikus emlékanyag részaránya még jelentősebb: 30%-os! A Hernád-völgy legjelentősebb templomai közül az impozáns méretű szikszói templomot nagyon kevesen ismerik. E templomról a hivatalos műem­léki nyilvántartás azt jegyzi fel, 4 hogy „Szikszó, Szabadság tér 1. Ref. templom, gótikus, XIV—XV. sz. XIX. sz-i belső kiképzéssel, 1823. XV—XVI. sz-i lőréses erődfallal." A legnagyobb példányszámú hazai útikönyv — a „Magyarország útikönyv" — szerint 5 „XIV. századi építésű gótikus támpilléres szentélyű és kapuzatú ref. templom; a lőréses erődfala 1585-ből való." A templom jellege, méretei, műértékei és viszontagságos története részletesebb ismertetést is meg­érdemelnek, s a történeti előzmények részletezése is szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi formáit, az átalakítások indokait, számos következményét meg­érthessük. Szikszó felett a Magyar-hegyen őskori telepet találtak, de a mai helység is már 700 éve szerepel a történetben. Nevét állítólag sziksós talajáról, a szikes völgy elnevezés összevonása útján (aszó-völgy) kapta. Már a középkor folyamán az alsó Hernád-völgy, a Száraz-völgy és a Cserehát gazdasági és kereskedelmi

Next

/
Thumbnails
Contents