A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
BÁRDOS Edit: 16–17. századi figurális kályhacsempék a diósgyőri várból
16—17. SZÁZADI FIGURÁLIS KÁLYHACSEMPÉK 6. kép. Reneszánsz kályhacsempe „gyerekfaló nő" alakjával. Diósgyőr elejére fejlődik ki, s a huszárság 1570-ig viseli. 26 Tehát a csempén látható huszár az 1500—1570 közötti huszárviseletet tükrözi. A korabeli tudósítások így szólnak a huszár fegyverzetéről: „... fegy verzetök hosszú lándzsa, mellyel igen jól tudnak bánni: pajzsaik alól szélesek, fölül keskenyek a csúcsúk fejők fölé nyúlik s hosszúságuk szerint a testhez hajolnak: e pajzsok, kinek-kinek a maga színével vannak festve, ami igen szép a szemnek ... " 2? Mocenigo, Velence követe ezt írja: „Az általam látott magyarok mind könnyű lovasok voltak: fegyverzetök egy közönséges lándzsából s egy hosszú pajzsból állott... Ezek a magyarok a földön alvának, pajzsokkal takaróztak..." 28 Egy huszárt ábrázoló metszeten 29 a huszártárcsapajzs viselését látjuk. A lovas a vállán átvetett szíjjal jobb oldalán viseli a teknőszerűen meghajlított pajzsot, kezében kopja. Fején felhajtott peremű, elől ék alakban bevágott kalpag, strucctollal díszítve. A 14. századi címerképek közül érdekes Nagy Péter címerének mellékalakja, két pajzsos huszár, ül. vitéz. 30 Egyik török, másik magyar lovas. Számunkra azért fontos, mert mindkettőnél pajzs van, melyek a 16. századi magyar és török pajzsformát mutatják. A huszárság 16. századi viseletét