A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

BÁRDOS Edit: 16–17. századi figurális kályhacsempék a diósgyőri várból

51 16-17. SZÁZADI FIGURÁLIS KÁLYHACSEMPÉK A DIÓSGYŐRI VÁRBÓL BÁRDOS EDIT Dolgozatom célja a diósgyőri kályhacsempék 16—17. századi csoportjából a figurális díszítésűéit főbb típusait bemutatni, valamint az egyik kályhacsempe kapcsán a műhelykérdés problémáját újra felvetni. A diósgyőri kályhacsempék említett csoportjára a növényi ornamentika uralkodóvá válása jellemző, a figurális ábrázolások aránya csökken. Ebből a korszakból mindössze három típusa került elő a figurális díszítésű csempéknek. A korabeli kályhásoknak, mézeskalácsosoknak kedvelt témája volt a huszár. A diósgyőri kályhacsempék között három fajta huszárábrázolást is találunk. Nagy számban került elő furulyázó faun alakjával díszített kályhacsempe. A harmadik figurális kályhacsempe domborműves jelenete egy gyermekeivel táplálkozó női alakot ábrázol. A kályhacsempék díszítő motívumai mindig a kor szellemének megfelelően alakulnak. A korai, 14. századi csempéket különböző heraldikai elemek; képzeletbeli szörnyek, majd bibliai jelenetek és szentek alakjai díszítik. Később fokozatosan bevonulnak az udvari élet alakjai a kályhacsempék díszítő kincsébe. A lovagalakos kályhacsempék, az udvari életet megjelenítő csempék plasztikái, s a dongás kályhafiókok fülkéiben álló vitézek szobrocskái a korabeli viseletről, divatról adnak tudósítást. A 16—17. századi mesterek már a hétköznapi élet alakjait is megmintázzák. Ezekben a századokban metszeteken, festményeken, címerképeken uralkodóvá válnak a vadászati jelenetek. Mézeskalácsokon, kályhacsempéken is megjelenik a huszár alakja. Gyakori előfordulása a huszár népszerűségét és korra való jellemzőségét bizonyítja. A diósgyőri vár ásatásain (1953—1971) három típusú huszárábrázolásos kályhacsempe került elő. Hasonló vagy azonos díszítésű csempék Egerből,

1 Fülekről,

2 Kisvárdáról

3 és Boldogkőről

4 kerültek elő. Az 1. képen látható huszáralakos kályhacsempe álló téglalap alakú, halványzöld mázas. Az ábrázolás vonalas plasztikája a felületből alig emelkedik ki. A negatívot készítő mester gyermekrajzok naivságához hasonlóan alakította ki koncepcióját. A csempe alsó harmadát egymást keresztező pálcikák hálózata tölti ki, a figurális díszítés csak a csempe felső kétharmadán van. Balra néző, hosszú, megnyúlt testű ló, pálcikaszerű lábakkal, amelynek lovasa balkezében zászlót tart, fején zacskós kucsma, melyet a 17. századi vitézek, elsősorban kuruc lovasok viseltek.

5 A ló előtt, a csempe jobb oldalán stilizált épület, esetleg vár ábrázolás, kupolás tetőzettel, tetején zászlóval. A csempe