A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VARGA Zoltán: Az Amphipyra berbera Rungs, 1949 (Lep.: Noctuidae) elterjedése Magyarországon

VARGA ZOLTÁN b 2. kép. Az Amphipyra pyramidea L. (a) és A. berbera svenssoni FLETCH. (b) szárnyfonákának megkülönböztető bélyegei (HEA TH nyomán átrajzolva) imágók. (1976. szeptember 23-án a Jósvafő feletti Nagyoldal fennsíkján [ca. 550 m] kiszáradt tölgy [Qercus petraea] kérge alól mintegy 30 db H. berbera-t gyűjtöttem.) Ezért nem alaptalan az a feltételezés, hogy az észlelt gyakoriság oka nemcsak (v. nem elsősorban) természetes környezeti tényezőkben, hanem antropogén hatásokban keresendő. Ezt látszik igazolni, hogy a pyramidea mindenekelőtt olyan területeken közönséges, a berbera viszont gyér és szórványos, ahol az emberi hatások már régóta és intenzíven érvényesülnek (Közép-Európa legtöbb országában), illetve bizonyos területeken a pyramidea feltehetőleg csak az antropogén hatások erősödésével vált gyakoribbá (pl. Észtország). Ahol viszonylag több a természetközeli állapotú lomberdő v. elegyes erdő (pl. Skandinávia déli részén, É-Németország egyes részein vagy akár a mi Északi Középhegységünkben is) a berbera — egymástól alaposan elütő klímájú területeken is — gyakoribb lehet, mint fajtársa.