A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

HELLEBRANDT Magdolna–KORDOS László–TÓTH Lajos: A Diósgyőr–Tapolca-barlang ásatásának eredményei

A DIÓSGYŐR—TAPOLCA-BARLANG 33 szakasz. A régészeti anyag vizsgálata alapján három réteg választható el. Az I—II/3. rétegek anyaga inhomogén, véleményünk szerint bolygatott. Egymásnak ellentmond az a tény, hogy tompított hátú pengetöredék — esetleg gravetti hegytöredék — került elő a II/3. rétegből (II. tábla 5. a—b.), mely az őslénytani vizsgálatok szerint nem lehet fiatalabb a Würm I. hidegcsúcsánál. Az I—II/4. rétegek régészeti képe egységesebb. Ezekből a rétegekből jellegzetes mousterien eszközök kerültek elő, de primitívebb formában, mint a korban hasonló subalyuki eszközök (II. tábla 7.). Az I—II/4. rétegek üledékföldtani, őslénytani vizsgálatának eredményei korban azonosíthatók a régészeti anyaggal. Az 1973-as feltárás legjelentősebb eredményének a II/5. rétegből felszínre kerülő paleolit anyagot tartjuk (III—

VII. táblák). A régészeti vizsgálat során kb. 90—100 db. eszközt és megmunkált szilánkot lehetett kiválogatni. A régészeti, őslénytani, üledékföldtani vizsgálatok egységes képet mutatnak. A felszínre került anyagon kimutatható a clactoni megmunkálási technika. Meg lehet állapítani, hogy a II/5. réteg anyaga a „mousterien" szélesebb értelemben vett csoportjához tartozik, amelynek magyarországi analógiája a Lambrecht Kálmán barlangból felszínre került „kvarcit mousterien".

12 A lelet jelentőségét emeli az a tény, hogy a Lambrecht Kálmán barlangból kikerült anyag kis száma (néhány megmunkált kvarcit és üveges kvarcporfir szilánk) bővebb technológiai és tipológiai vizsgálatot nem eredményezhetett. A külföldi leletek közül hasonlóságot mutat a Veternica

13 barlang kvarcit mousterienje (I. J. rétegek). A M. Malez által közölt kvarcit eszközök tipológiailag és technológiailag megközelítőleg azonosak a diósgyőrivel. Nyugat-európai vonatkozásban úgy véljük, hogy a II/5. réteg anyaga korban a Taubach— Ehringsdorf

14 csoport Eemien interglaciálisba sorolt anyagával hasonlítható össze. Technológiailag a Taubach-i porfirit eszközök hasonlíthatók legjobban a II/5. réteg porfirit eszközeihez. Véleményünk szerint a II/5. réteg eszközanyaga az üledékföldtani és őslénytani, valamint a régészeti vizsgálatok tanúsága alapján egységes képet mutatva egyértelműen a „premousterien" csoporthoz sorolható. JEGYZETEK 1. Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest. 1965. 143—144. 2. Szendrei János: Ásatások a diósgyőri barlangokban. Archeológiai Értesítő. Új folyam II. 1883. Cl—CVII. 3. Gaál István—Saád Andor: Előzetes jelentés a diósgyőri barlangban végzett ásatásokról. Barlangvilág II. (1934.); A Diósgyőri barlang felső-diluviális kőeszközei és faunája. Dolgozatok, Szeged. 1935. 56—75.; Saád Andor: Újabb kutatások a Diósgyőri barlangban. Barlangvilág IV. (1934.) 3—4. füzet. 4. Vértes i. m. 144. 5. Saád Andor segítségéért ezúton szeretnék köszönetet mondani. 6. Saád Andor—Hellebrandt Magdolna: A Diósgyőr—Tapolca barlang feltárása. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (1974.) 10—15. HOM. Régészeti adattár 921—922/1974. 7. L. Vértes—L. Tóth: Der Gebrauch des glasigen Quarzporpyrs im Paláolithikum des BükkGebirges. Acta Archeologica. 1963. (XV) 1—10. 8. Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest. 1965. 143—144. 291—293. 9. Saád Andor szóbeli közlése alapján. 3