A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban I.
GESZTEN JÓZSI BORSODBAN 3()7 Pállal. Porkoláb Balázs Nagy József név alatt ismert engem: nem tudta azt, hogy én ugróban vagyok." A szóhagyomány a Porkoláb család szerepét Geszten életében sokkal jobban kiszínezi, mint erről Geszten vall. Valószínű, hogy a Porkoláb család betyáros tettei és cselekedetei is szerepet játszanak abban, hogy Gesztenbői betyárvezért csináltak. A köztudat szerint Tiszadobon ma is van egy család, amelyik Gesztennek köszönheti boldogulását: G. Porkolábnak mondják, ami szerintük Geszti Porkolábot jelent, de a Geszti nem nemesi előnév. Porkoláb János 76 éves gazdaember is úgy tudta, hogy amit Geszten „szerzett", Porkoláb Péter gondozása alá adta, vagyis Porkoláb Péter kezelte a Geszten vagyonát. Amikor kiviláglott, hogy Porkoláb Péter több jószágot őriz, mint amennyit rábíznak, kiadta Gesztent a pandúroknak. 96 Úgy is mondják, hogy a Porkolábné szeretője volt a betyárnak. Mácsa Lajos, a Porkoláb Péter veje többször is hallotta, hogy apósa részegségében azt mondta a feleségének: — Te Gesztenkurva! 97 Szűcs Sándor adatközlői szerint Porkoláb Péternek a szépapja volt Geszten orgazdája. így meséltek róla: „Egyszer jött Geszten éhesen, mondja neki szépapám: — Eredj csak a kunyhóba, van ott töltött káposzta meg kenyér, egyél nyugodtan! Azonban már előre megmondta a pandúroknak, hogy ma jön hozzá Geszten egyedül. A két pandúr bebújt a kunyhóba és leste, mikor jön már a jómadár. Mikor lövéstávolságra került, mind a ketten rálőttek. Geszten pár lépést tett a kunyhó felé, aztán felbukott. Meg is halt. Itt temették el a dobi temetőben. Sokáig gondozta valaki a sírját." A tiszadobi szóhagyomány más betyár történetével keveri össze a Porkoláb családdal történt eseményeket. Geszten maga így vall a történtekről: „Miskolcon Miskolczi György úr házához szállottunk, akit Porkoláb Balázs, nem tudom honnét ismert. Én ugyan azelőtt sohase láttam. Később tudtam meg ; hogy Miskolczi György úr Bódváról jött Miskolcra lakni. Lakik pedig az Űri utcában a Szemere házzal majdnem átellenben. 98 (1846) február lesz három esztendeje, hogy találkoztam Miskolczi Györggyel, kinek őszintén elbeszéltem állapotomat. Nevemet azonban eltitkoltam, s magamat paszabi születésű Bátori Józsefnek adtam ki. A szekeret eladtam 65 váltóforintért Miskolczi György úrnak azon három lóra való szerszámmal együtt, melyet a szekérrel együtt Bátorból Fábritól elhoztam. A szekér új volt, azért adott Miskolczi uram annyit érte." Geszten szavai azt sejtetik velünk, hogy mind Porkoláb, mind Miskolczi sokkal jobban ismerték egymást, mint azt Gesztennel sejtették. Még azt is gondolhatjuk, hogy Porkoláb sokkal többet tudott Gesztenről és tetteiről, mint mutatta. Porkoláb és Miskolczi között sokkal szorosabb lehetett a szövetség, mint amekkorát Geszten feltételezett. Geszten József világosan ismerteti Miskolczi György rokonszenvének gazdasági hátterét. „Miskolczi úr a szekeret egy hét múlva eladta özvegy Molnárné asszonyság sennyei gazdasági tisztjének, — nevét nem tudom: egy fiatal, szép barna ember. Jelen volt akkor T. Molnár Zsigmond esküdt úr is, ki tengerit szállított be eladás végett Miskolcra, de el nem kelvén, Miskolczi György úrnál rakta le. A gazdasági tiszt a szekeret két lóra való szerszámmal, melyet én adtam Miskolczi György úrnak, úgy alkudta meg, hogy ha Miskolczi György 20*
