A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban I.

291 GESZTEN JÓZSI BORSODBAN I. közlemény DÖMÖTÖR SÁNDOR l Az egykori betyárok híre alaposan megkopott. Virtusos tetteik emléke az idősebb korosztály emlékezetében is inkább rejtetten lappang, ha néha-néha felhangzik róluk egy-egy feledésbe merülő régi dal, vagy ballada. A népköltészeti gyűjtemények megőrizték mindenhonnan azokat a dalokat, amelyek valójában a nép fiaiból feltörő természeti erőt dicsőítették, s nem a kegyetlenkedő haramiáktól való félelem jegyében születtek.

1 1960-ban a Nyíregyháza—Debrecen—Budapest vonalon száguldó gyorsvonat mintegy száz utasától érdeklődtünk: Ki volt Geszten Józsi?

2 Ketten tudták csak róla, hogy a régi időkben betyár volt, de hogy hol élt és mit csinált voltaképpen, senkisem tudta megmondani. Az egyik utas bizonytalankodva mondta, hogy Geszten Józsi betyárvezér lehetett és a 48-as szabadságharcban mint ezredes harcolt az osztrákok ellen. Mikor azonban valaki azt találta mondani, hogy az a híres betyár Rózsa Sándor lehetett, visszavonta előbbi állítását. A negatív jellegű köztudat ellenére a néprajzi szakirodalom, a folklorisztika és a szóhagyomány elég sokat tud Geszten Józsiról. Már Szabolcs megye milenniumi monográfiája is a törvényszéki iratok alapján bőven utal híres gonosztetteire.

3 Minden jel arra mutat, hogy Geszten Józsi valóban tájjellegű népi hős, országosan kevéssé ismert betyár: egy a sok ezer tragikus sorsú parasztfiatal közül. Balogh István forrástanulmánya 1956-ban a leghíresebb tiszántúli betyárként tartja számon Geszten Józsit. A finomkodóan „néphőssé formálódott mondai igazságtevők" között emlegetett szabolcsi rablóról

4 sok érdekes levéltári adalékot publikált, amelyek azt mutatják, hogy Geszten Józsi valójában kiemelkedett sorstársai közül merész tetteivel.

5 Balogh István baráti módon biztatott és segített bennünket, hogy az általa nem közölt levéltári anyag alapján ismertessük meg részletesen Geszten Józsi borsodi működését. Szétágazó tevékenységének egyik kevéssé ismert területe ide is elnyúlott.

6 Béres András a folklorisztikai kutatások jegyében Nyírbátorban, Bátorligeten és Tiszadobon 1957-ben gyűjtött össze rengeteg érdekes emlékezést a szerinte „leghíresebb nyíri pajkos"

7 lassanként feledésbe merülő hőstetteiről. Béres András adalékai azt mutatják, hogy Geszten Józsi szülővárosában élénken él a betyáros tettek emléke: itt nem mesealak, hanem hajdan élő ember a híres betyár, akinek rokonai ma is élnek.

8 Szűcs Sándor a mába nyúló valóságot és a folklórt, a történelmi és a néprajzi hagyományokat fűzte össze szépirodalmi jellegű emlékezéssé a szegénynép hősi harcairól a vármegye kegyetlen urai 19*