A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon

TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK PÁNYOKON 277 15. kép. Házaspár fejfái az 1960-as évekből, 16. kép. Temetőrészlet. Balra férfi, középütt 1972. női, jobbra férfi fejfája, 1973. kártyázással is. A virrasztó jellegzetes énekei voltak a Megérett gabona, lehajtván fejedet... és a Nyugodd sír álmodat... kezdetűek. A háziak borral, pálinkával kínálták az összegyűlteket. Enni nemigen szoktak. Az italt sem egymásra, sem a holtra nem köszöntötték. Elmenőben a férfiak beléptek a halottas első szobába, s így búcsúztak el a halottól: Má' te letudtad. Nyugtasson meg a jóisten! Adjon a jóisten örök nyugodalmat! Te má' megpihenhetsz komám! Nem gyösz mán az erdőre többet, nem fogol fagyoskodni. 6. A padlan és a fejfa elkészítése. Lehetőleg rokont kértek fel erre a munkára. Ha nem akadt ügyeskezű faragóember a rokonságban, akkor idegenekhez fordultak. Az utolsó fej fafaragó — Takács István — öt éve hagyott fel a faragással. Régebben a Takács, illetve a P. Korán családból kerültek ki a fafaragók. A fejfaragónak nem volt e mestersége után neve, mint ezermestert emlegették egymásközt. 6.1. A fejfa megrendelése rendszerint a halált követő napon történt. Amikor a gyászos háztól értesítették a faragót, más munkáit elhagyva azonnal elsietett a megadott helyre, s megbeszélte a hozzátartozókkal, milyen kívánságaik vannak a fejfa formáját illetően. A nyersanyagot természete-