A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon

274 KUNT ERNŐ 9. kép. Fiú fejfája az 1930-as évekből, 1972. 10. kép. Férfi fejfája az 1940-es évekből. Felső harmadában láthatók a jellegzetes vízszintes osztatok, alatta a felirat helye — ma már olvashatatlan —, az alsó egyharmadban X alakú bevágás, cifra, azalatt a hasa. A fej fát Takács István faragta, 1973. A harangszóra így beszélnek a faluban: Már mikor meghúzták a harangot, már akkor érdeklődtek az emberek: „Ki halt meg?" Az ilyen kis faluban mindjárt hírül ment, hogy ki halt meg. Mikor meghallottuk a harangszót, röviden imádkoztunk is. (1) Régente a harangozónak nem tartoztak fizetséggel, csak a torba hívták meg. Ma már — megállapodás szerint — fizetnek is neki. 4. A holttest mosdatása, öltöztetése. 4.1. A hozzátartozók igyekeznek közeli rokonra bízni a mosdatást. Ha ilyen nincs, akkor ehhez értő — általában faluszerte ismert — idegent hívnak. Amikor a nagymama meghalt, vót aki mosdassa, a vén Ignácné. Az az öregasszony értette ezt. Szigorúan ragaszkodtak hagyományukhoz, mely