A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon

TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK PÁNYOKON 269 nélkülözni, amikor az kiteljesülő erejét, tapasztalatait mindannyiuk javára gyümölcsöztethetné. Ha természetes halállal hal meg egy lány vagy egy legény, nagy és váratlan a veszteség, épp akkora, mintha erőszakos halállal halt volna meg. A második és harmadik nemzedék gondoskodása, figyelmes tekintete előtt egy ígéret éppen megvalósulása pillanatában foszlik semmivé. Ezt kísérli meg ellensúlyozni a halotti szokások pompázatossága, a szélsőséges érzelmeket felszabadító siratok, s mindenek felett a halál tényével is szembeszegülést mutató halotti lakodalom. A leány, legény elvesztését családja alig heveri ki: a szülőknek életük értelmét — a következő nemzedék nemzését, felnevelését — kell megsemmisülve látniuk. A közösség pedig további létében, utánpótlásában tűnik veszélyeztetettnek. A gyermekek körüli halotti szokások egy-két részletét őrzik csak az alapszokássornak. Minél fiatalabb tagja hal meg az első nemzedéknek, annál szűkebb csoportra korlátozódik a gyász. A kisgyermeket csak a szülei gyászolják valójában. A fájdalom azonban nem tart sokáig, hiszen a szülők fiatalok, reménykednek újabb gyermekek születésében. A gyermekhalandóság magas száma pedig hozzászoktatta a családot a tény rendszeres tudomásulvételéhez. Temetkezési szokások 1.0. A halál előjelei. A falubeliek — különösen az asszonyok — élénk figyelemmel kísérik mindazon változásokat, melyek környezetükben, illetve önmagukban lejátszódnak. A rendkívüli jelenségek egy részéből a jövőre vonatkozó jelzéseket olvasnak ki. Hagyományuk szerint a háziállatok, az erdei madarak, s némely csillagászati és földrajzi jelenség bír jósló tartalommal. Önmagukkal kapcsolatban a véletlenszerű események különös egybevágására, s természetesen álmaikra figyelnek fel. A faluközösség tagjai különös gonddal ügyelnek minden olyan előjelre, amely betegséget, halált jósol hagyományaik szerint. 1.1. Álmok. 1.1.1. Halált jelent, ha disznóval álmodik valaki. A jóslat bárkire vonatkoztatható. 1.1.2. Ha álmában leszakad valakinek a csizmatalpa, rokonai halálára következtet abból. 1.1.3. Ha. fogat húzat valaki álmában s a fog elvesztése nem tűnik fájdalmasnak, akkor távoli rokon elhunytára következtethet, míg, ha fájdalmat okozott a foghúzás, akkor közeli rokon halálát jelzi az álom. 1.1.4. Ismert még Pányokon egy általános, nem meghatározott veszedelmet jelentő álom: Csókkal álmodtam, csókoltak engem álmomban sokan, nyaltak-faltak: veszedelmem lészen! 1.1.5. Halottal álmodni nagy-nagy esőt jövendöl. 1.1.6. Azt tartják az álmokról, hogy azok vagy az álomlátás napján, vagy pedig a reákövetkező harmadik napon teljesednek be. Álmaikat a nők maguk fejtik meg, reggeli munkájuk végzése közben gondolkodnak rajta. Aszszonykorukban rendelkeznek már azzal az alapvető, hagyományos jel-