A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VIGA Gyula: 19. századi miskolci kalendáriumok néprajzi vonatkozásai

209 19. SZÁZADI MISKOLCI KALENDÁRIUMOK NÉPRAJZI VONATKOZÁSAI VIGA GYULA A néprajztudomány kutatói előtt közismert az, hogy a régi sajtótermékek szinte kimeríthetetlen forrását jelentik a néprajzi kutatásnak. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy eddig ezen forrástípusoknak csak nagyon kis hányadát vizsgálták meg, Ül. dolgozták fel. Példamutató lehet ebből a szempontból Kresz Mária könyve a magyar népviseletről és Pogány Péter munkája, melyben a régi váci nyomda termékeinek tükrében az irodalom és a folklór kölcsönhatását vizsgálja.

1 Az újabban megjelent munkák közül figyelmet érdemel Lukács Lászlóé, aki a Debreceni Képes Kalendárium néprajzi vonatkozású cikkeinek bibliográfiáját állította össze.

2 Az említett forrástípusba tartoznak régi kalendáriumaink is. Kutatóink közül többen is foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, de elsősorban a magyarországi kalendárium-irodalom történeti kérdéseit,

3 irodalmi vonatkozásait,

4 könyvészeti problémáit,

5 népművelési jelentőségét

6 vizsgálták. A közelmúltban Geller iné Lázár Márta foglalta össze a kalendáriumok kutatásának módszertani problémáit.

7 Jóval kevesebb figyelem fordult a kalendáriumok néprajzi vizsgálata felé, holott erre többen is felhívták a figyelmet. Györffy István az istóriákkal együtt a mai hírlapok elődjének tartotta a kalendáriumokat.

8 Gunda Béla egyetemi előadásaiban többször felhívta a figyelmet a kérdés fontosságára. Ortutay Gyula írt a téma fontosságáról: „Ha a parasztság művelődéstörténetének megírására vállalkozna valaki, minden bizonnyal kalendáriumainkat kellene végigvizsgálnia."

9 Dolgozatomban a 19. században Miskolcon nyomtatott kalendáriumokat vizsgálom meg, s elsősorban azokat az adatokat emelem ki, amelyek jelentőséggel bírhatnak a néprajzi kutatás számára. A téma vizsgálatát nagyban megnehezíti három tényező: 1. Az anyag jelentős része megsemmisült, kalendáriumainkból nem állítható össze teljes, évenkénti sorozat. 2. A meglevő példányok sincsenek összegyűjtve és katalogizálva. 3. Nem ismerjük a kalendáriumokat kiadó nyomdák termékeinek teljes listáját, nem tudjuk pontosan, hogy milyen jellegű kiadványokat készítettek.

10 Értelemszerűen mi is csak kevés, múzeumunk adattárában megtalálható példányokkal tudtunk dolgozni.

11 Magyarázatra szorul még az időhatárok megvonása is. A miskolci kalendáriumkiadás kezdete (lásd alább) a kezdőhatárt megszabja a 19. század első évtizedénél. A 19. század második felétől — a nyomdász, szerző és terjesztő személyének fokozott szétválásával és a nyomdai technika fejlődésével párhuzamo14