A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI 1 45 JEGYZETEK 1. Komáromy /., 1963. 44.; Komáromy /., 1972. 54.; Szendrei /., 1904. II. 115., 226., 268., 619.; Zsadányi G., 1955. 28—29. 2. Szendrei J., 1904. II. 240., 619.; Szendrei /., 1890. III. 92., 247.; Zsadányi G., 1955. 29. 3. Komáromy ./.-, 1972. 54.; Komáromy /., 1963. 46. 4. A Diósgyőr-i Korona-Uradalom összeírása 1775 augusztusában. OL. Térképtár. Delin. 6—579. 389—410. (Másolata a Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattárában. Jelezte: RA. 612—68.) Komáromy J., 1964. 44.; Komáromy /., 1972. 54. 5. Erre utalnak az 1868-ban kiadott, 34 pontból álló piacrendőri szabályok. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja (a továbbiakban HOM.HTD): 53. 2710. 1., vö. Szendrei /., 1911. IV. 779—782., valamint az áruértékesítéssel kapcsolatos céhes iratok. HOM. HTD. I. 76. 2. 1—318. 6. HOM.RA. 612—68., Leveles E., 1929. 89., a szerződés szövegét ld. Deák G.—Gyimesi S., 1965. 69—71. 7. HOM.RA. 612—68. (a fordítást Pataki János végezte). 8. Az alaprajz 1963-ban nyomtatásban megjelent. L. Komáromy /., 1965. 45., eredetije az Országos Levéltár Térképtárában. Jelzete: Delin. 6—579. 9. Komáromy J., 1963. 44. 10. Vay Ábrahám királyi kamarás, majd Borsod vármegye alispánja. Tevékenységéhez, munkájához 1. Szendrei /., 1911. IV. 221., 223—229., 341., 351. 11. Az imaház, vagy kápolna alapításáról pontos adataink nincsenek, csupán annyi bizonyos, hogy a miskolci görög kereskedők adományozása eredményeként a 18. század elején épült. A kápolna védőszentjéül Ohridi szt. Naumot választották. A berendezési tárgyak és az ikonok részben átkerültek az új templomba, amely jelenlegi formájában már 1806-ban állt. A kérdéshez részletesen 1. ifj. Horváth B., 1956. 61—67.; Marjalaki Kiss L., 1960. 1—4.; Kordos L—Pikó M., 1975. 12. Miskolc Város Jegyzőkönyve, II. 894. (1741. február 18). Hasonló levéltári kijegyzések és hivatkozások találhatók még Marjalaki Kiss Lajos hagyatéki anyagában. HOM.HTD. 73. 911. 1—94., 74. 423. 1—154. és 75. 53. 1—61. 13. Szendrei /., 1911. IV. 676. A szabók korábbi árulóhelyére, vagy helyeire vonatkozó adatok nincsenek. A céh 1804 előtti iratanyaga a miskolci árvizek során megsemmisült. 14. Szendrei J., 1911. IV. 676—677. 15. Szendrei J., 1904. II. 115.; Marjalaki Kiss L., 1925. 36. 16. Miskolc Város Jegyzőkönyve, II. 894. 1741. február 18. (Marjalaki Kiss Lajos levéltári kijegyzésc} 17. Marjalaki Kiss L., 1925. 39—41.; HOM.HTD. I. 76. 16. 1., I. 76. 16. 2., I. 76. 16. 6., I. 76. 16. 9., I. 76. 16. 15., I. 76. 16. 16., I. 76. 16. 21. 18. Marjalaki Kiss L., 1925. 46—48. 19. A Herman Ottó Múzeumban őrzött céhanyagban erre utaló feljegyzéseket, adatokat 1. HOM. HTD. I. gyűjteménycsoport. 20. Sugár I., 1910. 51—56., valamint Bozena Nemcova miskolci leveleit (1851). 21. Miskolczi Napló, 1924. december 25. 22. Orsz. Ltár. Htt. Acta Cassae Paroch. Dioec. Agriensis. Nn. 26. 1777. 17—19.; Komáromy J., 1956. 48—53. 23. A miskolczi Varga Czéh kérése a Diósgyőri Koronauradalomhoz, hogy az áruló színt melyet Tölök bérelnek bővítsék ki. HOM. HTD. I. 76. 5. 48. 24. A Felséges Magyar Királyi Kamarához írt kérelme a Miskolczi Varga Czéhnek, melyben kéri, hogy az árusítást a lakó helyhez közel fekvő helyen tudják lebonyolítani. HOM.HTD. I. 76. 5. 7. 25. A Varga Céh áruló-színre szóló bérleti szerződése. HOM.HTD. I. 76. 5. 93. 26. A Diósgyőri Korona Uradalom Contractusa, melyben bérbe adja a Varga Céhnek a Csizmadia Szín elnevezésű áruló színt 3 évre. HOM.HTD. I. 76. 5. 63. 27. Contractus a diósgyőri koronauradalom és a csizmadia céh között. HOM.HTD. I. 76. 2. 301. 28. A csizmadia céh levele a koronauradalom prefektusához. HOM.HTD. 53. 2290. 1. 29. Keresztessy S., 1903. 30—32. 30. Molnár Sándor prefektus levele a csizmadia céhhez. HOM.HTD. 53. 2297. 1. 31. Keresztessy S., 1903. 35. 32. Keresztessy S., 1903. 35—36.