A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

138 DOBROSSY ISTVÁN 5. kép. A csizmadia céh telkének felaprófódása 1817—1&93 közötti térképen 1920 körül készült térképen 3592 és 3591/1 — 3591/2-es hrsz.-al szerepel. A Csengery utca helyrajzi száma 3592/2, ami félreérthetetlenül bizonyítja, hogy az utca kialakítása során a csizmadiák telkét megosztották. A céh iratanyaga ezt a megállapítást csakúgy igazolja, mint azt, hogy a telek keleti közvetlen szomszédja a csizmadiák tulajdonában levő, hasonló területű és szintén Mindszent határáig felnyúló telek, amelyen a Csillag vendéglő, majd ebben a katonai laktanya volt (6 kép). Ádler Károly felmérése tehát bizonyíthatóan téves, illetve tévesen készült a jegyzőkönyv. A telekfelmérést követően az ipartársulat közgyűlése jóváhagyásával a Borsod megyei Lapokban, a Borsodban és a Miskolcz c. újságokban egymást követő három alkalommal meghirdették az épület árverezését.

76 A társulati jegyzőkönyv szerint a vételár 18 000 forint volt, de eladni csak 15 800 forintért tudták. „Hogy pedig ezen ár, a' mai kor igényeihez képest úgy a' birtok saját értékének, mint azon czélnak melynek alapján az eladás elhatároztatott, valóban megfelel, — kétségbe vonhatlan, annál fogva is, miután levonva ezen összegből 4 600 ft tartozást marad 11 200 ft. alaptőke gyanánt évenkénti 5% tóli kamata 560 ft. a' legmagasabb fokra emelt számítás szerint évenként bekövetkezhető 30 halálesetből mindenmás illetőleg a' bekebelezendők általi fizetéseken kívül 28 halál esetre teljes biztosítást nyújt."

77 Az értékesítés egyik lényeges oka tehát a temetkezési segélypénztár, s a megbomlott kiadás-bevételi