A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez
A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI 127 Csizmadiák a Kandia utcában A csizmadiák a Kandia utcában megvásárolt telek és épület minden korábbi iratanyagát örökölték, s így nemcsak az árulószín telkeinek korábbi történetét, hanem a Szemere utca — Alsó-Papszer (Rákóczi utca) — Kandia utca (Rudas László utca) által behatárolt, háromszög alakú terület telekfejlődését és osztódását is nyomon követhetjük. Az 1776-tól 1949-ig folyamatosan meglévő iratanyag számos gazdasági, ipari, kereskedelem- és általános kultúrtörténeti, eddig fel nem tárt adalékot szolgáltat várostörténetünkhöz. A Kandia utca első említése okiratainkban 1641-ben történik, s még a 19. században is a Szinva jobb partján, a Múzeum épülete és a Forgó híd közötti utcaszakasz házait értjük alatta. 50 A név eredetére utaló pontos, egyértelmű ismereteink nincsenek. Szendrei J., Nyiri D. és Komáromy J. egy és ugyanazon dokumentumra, ill. egymás adataira hivatkozva a Kandia utcát tévesen a Széchenyi utcával azonosítják. 51 A Kandia utca említett helye a Domby-féle, s az azt követő 19. századi térképek, valamint az alábbi birtokiratok és adás-vételi szerződések alapján minden kétséget kizáróan a Szinva folyása jobb oldali szakaszának házait, a mai Rudas László utcát jelentette. A mostani rendőrfőkapitányság előtt kitérő, s a hídnál visszatérő malomárok hat telkének házai a Kandia utca északi oldalát képezték. 52 (3. kép) A csizmadiák későbbi árulószínjének telkeire 1776. április 22-i Contractus az első, s folyamatosan nyomonkövethető adat. A kettős telket ekkor Váczy András birtokolta, aki „...elkerülhetetlen szükségemtől viseltetvén ezen... Kandia nevezetű uttcában Nemes Bessenyei György és Varró István uraimék szomszédságában lévő két Ház helyemet minden épületekkel, hozzá tartozandó szántó földekkel, rétekkel, quantumával és quantumos szabadságával 53 együtt Incsicsi Horváth István Uramnak és hites párjának 4000 Rhénes forintokon örökáron és megmásolhatatlanul által adom." 54 1781. november 1-én kelt contractus szerint a kettős telket és tartozék ingatlanait Horváth István 2500 Rforintért Hosszúfalusi Sámuelnek eladta. 55 1799-ben ugyanerre a birtokra tranzakcionális szerződést kötnek, melynek értelmében Hosszúfalusi Sámuel János nevű fiától és örökösétől Fleischer Fábián árendás zsidó megveszi 2300 Rforintért, úgy, hogy rögtön csereszerződést köt Várady Andrással. Várady András felesége Bessenyei Zsuzsanna, Bessenyei György említett ház- és telektulajdonos lánya. Várady András immár három telek tulajdonosa a csereszerződés szerint a következő egyezséget kötötte Fleischer Fábiánnal. „A Kandia utcában kelet felől Szabó István (az egykori Varró-funduson) nyugat felől Szepessy György (az 1776-ban említett Bessenyei György nyugati szomszédja) szomszédságok között lévő hármas fundusom kelet felől való haszonfelrészét (csupán a belső fundusainkon fekvő quantumnak haszonfelével nem tartva fenn) átadom". A szerződés második pontja szerint Fleischer Fábián ezért ,,a' Püspökség Tapolcai Uradalmában, nevezetesen a Mindszenti Avas partban az Uradalom számtartója és Lusztig Mátyásné szomszédságokban lévő pinczéjét Bor házával együtt nekünk szabad dispositionk alá botsátani és azt 3500 azaz Háromezer Rhforint kész pénzzel megtoldani tartozik." 56 Fleischer Fábián és Várady András között a telekosztás és egyezkedés az
