A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI 125 részének korábbi árulószínéből a vargák kiköltöztek, s a volt csizmadia árulószínt teljes egészében birtokukba vették.

41 A fazekasok mellett a szabók is évtizedeken keresztül árultak a Sötétkapu feletti varga-színben. 1804—1830 között folyamatosan, évenként szerződést kötött egymással a két céh. Az évi bérleti díj 1830—31-ben 120 Rfrt volt. Ez a kapcsolat minden bizonnyal megmaradt 1844—45-ig, amikoris a szabók a kalaposokkal szövetkezve a Kandia utcai új árulószínükbe költöztek.

42 A sok helyiségből álló épület optimális kihasználásának igyekezetéről tanúskodnak a patikusokkal, gyógyszerészekkel kötött szerződések. 1828—1837 között három gyógyszerész bérlő neve fordul elő a varga céh irataiban. 1828-ban Szabó Sándor 120 forintért bérelte ki „az Áruló Szín épülettyének alsó traktusán, a második numerus alatt lévő Szobákat, Spajzával, Konyhájával és alatta lévő pintzéjével, és a'régi Áruló Színnek hátrulsó résziből három ölnyit hozzá adva." A fizetési bejegyzés szerint évközben a bérleti díj 300 forint-ra emelkedett, amely több volt, mint az épületben áruló bármelyik céh bérleti díja. A kibérelt helyiségek leírása az 1775-ös kamarai összeírással egybevetve megfelel a Sötétkapu keleti oldalán levő 2 szoba-kamra-konyhából álló kocsmának, amely alatt 20 hordó bor tárolására alkalmas pince volt. A korcsma szomszédságában akkor a bolthajtásos, 3 szoba-kamra-konyhás Kávéház állt. Az 1828-ban megkötött szerződés első pontja a varga céhet kötelezte a szobák padlózatának elkészítésére, valamint az omladozó kályha helyett egy új cserépkályha építésére. Az egyezség második pontja szerint a patikus vállalja, hogy „az első nagy szobát, a' nékem szükséges formára, Patikának el intézni akarván, tartozom azt fél sukkos tégla rakással három szobára el rekeszteni, és minden Patikához meg kívántató Laboratóriumokat, úgy szintén ajtókat és ablakokat, mindenkor a' Ns. Czéh meg egyezésével, és jóvá hagyásával, az épületnek romlása nélkül, a' magam költségén tartozom el készíttetni. Továbbá a régi Áruló Színből ki mutatott Darab részt is tartozom Deszkával el rekeszteni, és Ahoz járót tsináltatni."

43 A szerződést 1830-ban újabb három évre meghosszabbították. A gyógy szer áros bár megfelelő szerekkel és szükségletek szerint ellátta a céh tagjait, valamint az épület lakóit, évi 220 forint árenda megállapodás mellett már 1830-ban 550 forintot fizetett, amely jövedelmező üzleti vállalkozásra utal. A szerződés szerint a patikus a korábbi pince, szobák, laboratórium, spájz, konyha, telekrész mellett a céh árulóhelye alatt további két szobát cselédháznak, valamint a szabók árulószínje feletti padlásrészt raktárnak kibérelte.

44 Ugyanerre az időszakra, tehát 1830—1833 közötti időre a céh Horváth Mátyás patikussal is szerződést kötött. A szerződés túloldalán az évi 140 forint bérlet befizetését a céh igazolta. Az árendába adott helyiségek megfelelnek a Szabó Sándorral hasonló időre kötött szerződésben foglaltakkal.

45 1836—1838 között a céh Tisza Antalnak adja árendába épületeinek egy részét. A szerződés szerint ,,a' Piatzra nyíló a' Setét kapu mellett lévő házunkat mellette lévő Patikás Boltot, Laboratóriumot, ugyan a' Sessionális Házunk alatt lévő Házat, illető Spájz és pintzéjével, a' Ns. Fazekas Czéh Áruló Színyek felett való elkerített padolattal az egésztől el kerített Udvarával, Színyével, le tett hizlalótskával ki adtuk Árendába Hejbeli Patikárius Ntes Tisza Antal Űrnak."

46 Ismét hasonló eset játszódik le, mint Szabó és Tisza patikusok esetében, ugyanis amikor a