A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI J23 A színészek számára ez azt jelentette, hogy az uradalom el kívánta adni az épületet. A szín feléből, melyet a színészek használtak, 1816. Szent György napkor, azaz április 24-én ki kellett költözniük.

31 A színészek „egyetlen olyan épületet sem találnak, amely tartósan jó lehetne, azt pedig a jelenlegi anyagi helyzetben remélni sem lehet, hogy az Új Teátrumot az uradalom költségére állítsák fel."

32 Ebben a helyzetben, 1816-ban születik meg az első felhívás közadakozásra, az új színház megteremtéséért. 1816 augusztusában, miután a csizmadiák és a színészek is elköltöztek a színből, az uradalom eladta az épületet. Ekkor jelenik meg vevőként — tehát nem 1790-ben — Czinczifa Ádám, s kezese, a nevesebb és tehetősebb Pilta Mihály hasonlóan görög kereskedő, hogy a céhek évi 60—90—100 Rhft. árendájával szemben 22.530 Rhft-ért megvásárolja a csizmadia színt, az alatta levő kávéházat, valamint az ún. Koplaló Korcsmát, s az építményhez tartozó telket.

33 A vásárlást követően a színészek, valamint „mind azon mesterek, kik alatta míveiket árulták, ki szorítódtak" — írják a diósgyőri uradalomhoz címzett levelükben a varga mesterek.

34 A csizmadiák „részint a meg lévő pénztár maradványából, részint pedig az akkor élő céhtársulati tagokra személyenként ki vetett 5.5 frtnyi pótlékból 8020 Rénes forintokért" 1816. október 15-én a Kandia utcában új telket, s rajta árulószínnek megfelelő épületet vásároltak.

35 A csizmadiák és színészek elköltözésével megüresedett emeleti helyiségekre a tulajdonos Czinczifa Ádámmal a varga céh kötött szerződést. Eszerint „Az úgy nevezett Régi Csizmadia Színek azon részit melly Nap Nyugotról az ott Fekvő Teátromig 9 vagy 10 ölnyi hosszúságra ki Terjedt helyett Czinczifa Ádám úrtól az Nos Varga Czéhnek szokott míveiknek árulások végett Mai naptul fogva Egy Esztendeig az alatta való udvarral Együtt mely az Bóral való Kereskedőknek helye lészen (hanem az hely pénz az feljebb Említett úr használja) való árendában kivetük az az 1820 Észten. 24 ápril. Egész 1821 Észten. 24 áprilisig wf. 180 nomero száz nyoltzvan forintokért Váltóban."

36 A vargák bérleti viszonya csakhamar megváltozott, s már 1822-ben az épület tulajdonosai lettek. A görög kereskedő és az uradalom között létrejött adásvételi szerződés szerint az épület és a hozzá való telek elveszítette minden kuriális privilégiumát, s az új tulajdonosnak évi 60 forint cenzust kellett fizetnie a diósgyőri perceptorális kasszába. A teljes vételárat a szerződés szerint Czinczifa kifizette, de ez valójában nem történhetett meg, mert a kereskedő részben eladósodott az uradalommal szemben, másrészt az épületre sem fordíthatott túl sok gondot, mert az épület állaga leromlott, értékéből sokat veszített. Az épület helyiségeinek ki nem használása, Czinczifa eladósodása miatt az uradalom elrendelte az épület árverezését. Az árverési felhívás 1822ben Budán a „Hirdetések d Hazai *S Külföldi Tudósításokhoz" c. lapban jelent meg. ,,A' Nagy Mélt. Kir. Magyar Udvari Kamara rendeléséből Koronális Miskolcz várossában a' legszebb utszában lévő, 's a' Diósgyőri Királyi Uradalmat illető Csismadia szín nevű nagy épületet, melyben alkalmatos lakó szobák, és áruló boltok találtatnak, úgy szinte jó féle aszszu szőllő Borok is folyó esztendei Jul. 10 ik napján szokott reggeli órákban Licitáció szerént, ugyan Miskolczon a' Praefectorális Háznál a' többet ígérőnek el fognak adódni; erre nézve a' kiknek a fent írt Háznál 's Boroknak megvételére kedve