A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VERES László: Adatok az avasi egyház 16–19. századi gazdálkodásához

ADATOK AZ AVASI EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSÁHOZ 101 856 forint 41,5 krajcár volt, az egyház évi pénzbevételének 80%-a.

67 1764-ben a parókia épületét újították fel. 106 szálfát vásároltak az építkezéshez és a fákat Tokajtól Szederkényig a Tiszán szállították.

68 1768-ban zsindelyezték a templom tetejét és több mint 100 ezer fehér fenyőből készült zsindelyt vásároltak Tiszolcról. Ekkor javították ki a templom mennyezetdeszkáit is.

69 A 18. század közepétől a hívők egy részének az újonnan épült deszkatemplomban kellett istentiszteleteket tartani, mert a hívők fele sem fért el az avasi templomban. 1785-ben Vay József támogatásával a presbitérium építési engedélyt szerzett egy új református templom felépítésére. Az új templom 3 fundus nagyságú telkét Szepessy Ferenc ajándékozta az egyháznak.

70 Ettől az időtől kezdve 1808-ig, az új református templom felépüléséig az évi pénzbevételek 50—80%-át fordították a kiadások fedezésére. A bevételek emelésére a bor kereskedelmi értékesítésével nem gondolhattak, mert a lakosság a természetbeli cubuláris bor adó fizetéséről a pénzadó fizetésére tért át. 1 köböl váltsága fejében 2 forintot, fél köböl boradó ellenében 1 forintot kellett fizetni.

71 1787ben a cubuláris conscriptio három osztályba sorolta a lakosságot: I. osztály 1015 személy, II. osztály 1267 személy, III. osztály 176 személy. A 2458 adózó után a tervek szerint 3385 forint bevételre számítottak, de ennek fele sem foly be.

72 A 18. század végén, a 19. század elején elenyésző volt a reformátusok számának növekedése. 1780-ban 8433 református tartozott az egyházhoz, 1809-ben 8754. Az egyházi adót ebben az időben 2192 személytől szedhették.

73 Az egyház pénzbevétele az 1764. évi bevételhez képest 1801-re duplájára nőtt, 6011 forint 61 3/4 krajcár volt. A bevételek emelkedésének a lakosság számbeli növekedése volt az oka. Az egyház évi jövedelme nem biztosított fedezetet az új templom építésére és ezért 3000 forint kölcsönt vettek fel. 1807 végén még 8000 forintra volt szükség, hogy az építési költségeket ki tudják fizetni, A város nem nyújtott támogatást. Az avasi egyház kriptáiban levő temetkezési helyeket áruba bocsátották, melyeket a Dőry- és Négyessy Szepessy család vásárolt meg 300—300 forintért, 1808-ban pedig 1128 önkéntes adományozó 4537 forintot ajánlott fel az építkezési költségek kifizetésére.

74 A Grassalkovich-féle szerződés megkötése után még jobban kidomborodott az a lényeges változás, amely tulajdonképpen a presbitérium megalakulásától dominált, hogy az egyház épületeinek fenntartását, új létesítmények építését saját, belső erőforrásokból kellett fedezni. Az építkezések nyersanyagának biztosítására saját erőből téglagyárat és kőbányákat létesítettek. Az egyház téglagyára Görömbölyön volt, kőbányái pedig a Veres Bérczm és Bedegvölgyön.

75 A görömbölyi téglagyár termelése nemcsak az egyház szükségleteit elégítette ki, hanem képes volt arra is, hogy eladásra termeljen. 1742-ben 22 ezer darab téglát adtak el 194,4 forintért.

76 A 16—18. század folyamán — mint erre már az 1. és 2. számú táblázatok. adatai is utaltak — az avasi egyház jövedelmének, bevételének jelentős részét külső tényezők biztosították. A jelentős gazdasági hatalomnak számító avasi