A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez

82 K. VÉGH KATALIN A már régebben közölt sátoraljaújhelyi térdfibula

89 típusa provinciális, igen elterjedt, a szarmata területen is gyakori.

90 Az I. század második felétől a III. század végéig keltezhető.

91 Fésűk Az ismertetett anyagban három fésű van, amelyek Szirmabesenyőről származnak (XXIV. t. 2., 5., 6.). Azonos formájúak, az egyik díszített (XXIV. t. 6.). Bóna I. a XXIV. t. 5—6. sz. fésűt tévesen brigetiói (Szőny) lelőhellyel közli.

92 M. Lamiová—Schmiedlová az ezekhez hasonló, Presov (Eperjes) és Blazice (Bologd) lelőhelyű fésűket a IV. századtól az V. század kezdetéig keltezte.

93 Az egyik III. századi, Merzdorf-i vandál sír is tartalmazott ilyen, a díszítetlenhez hasonló darabot.

94 S. Thomas szerint ezt a fésűtípust i. sz. 200—400-ig használta az összes germán törzs.

95 Ózdon, a Stadionban is került elő egy hasonló darab, amelyet a III. század második felétől kelteznek.

96 Gyöngyök A gyöngyök (XIII. t. 4., 5., 14., 18., 19., XXIV. t. 10., XXV. t. 6., 7.) közül a szirmabesenyői kubooktaéder formájúak érdemelnek említést. Legközelebbi lelőhellyel Mezőkövesdről ismerünk ilyen gyöngyöket.

97 A kubooktaéder gyöngyök a szarmatakor II. periódusára jellemző leletekkel fordulnak elő, ezért a II. század második felétől a III. század közepéig keltezhetők.

98 Karperecek Az ismertetett leletek között mindössze két karperec van, amelyek Miskolc—Szirma-Fáskertből valók (XIII. t. 12—13.). Ezek a nyitott, végük felé szélesedő karperecek a szarmata területről nagy számban ismertek, nem keltező értékűek. Orsógombok Formájuk szerint vannak csonkakúp alakúak (VI. t. 6., XII. t. 4.), kettős csonkakúposak (XIV. t. 3., 8., XVIII. t. 5., 6., XXIV. t. 3.) és lapított gömb alakúak, bevágásokkal (XV. t. 12.). Ilyen orsógombok gyakran előfordulnak a római kori telepeken. Nem keltező értékű leletek.