A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez

70 K. VÉGH KATALIN 32. Fancsal 1952-ben Pócsi István tanító — valószínűleg településről — gyűjtött össze néhány edénytöredéket. Az ev. lelkész-ház kertjéből való egy széles, szürke szalagfül. A Zsellérlegelőről származnak a következők: szürke, behúzott tálperem, 2 db szürke, tagolt perem és szürke, lehajló peremrész. Lelt. sz: 58.55.2., 58.59.^6. 33. Felsőzsolca A Sajó-ártéren levő homokbányában, a Csikó-tó mellett került elő 1932ben egy csupor. Szürke, szivacsos anyagú, a kihajló perem alatt bekarcolt hullámvonalköteggel (IV. t. 1.). Lelt. sz: 53.1280.1. A tsz homokbányájából Zsira Sándor ajándékaként jutott a miskolci múzeumba 1962-ben: 1., Tál. Sárgás-barna, szemcsés anyagú, pereme kihajló (IV. t. 2.). M: 11,4 cm, szá: 21,5 cm, fá: 8,6 cm. 2., Barnás-szürke, kihajló peremű oldalrész, bekarcolt vízszintes vonalak között benyomkodott fenyőág dísszel (IV. t. 3.). 3., Terra sigillata töredék, medaillonban harcos ábrázolásával (IV. t. 4.). I. u. 15C—180 közé keltezhető.

43 Lelt. sz: 63.42. 1—3. 34. Garadna 1959—60-ban Salamon Á. tárt fel császárkori településmaradványokat. Török Gy. a késő keltakortól keltezi.

44 35. Gibárt A múlt században került elő egy vandál urnasír, amelynek anyaga a kassai Keletszlovákiai Múzeumban van. A következő tárgyakból áll: 2 sarkantyú, lándzsahegy, ezüsttel berakott lándzsahegy, nyílhegy, 7 kés, összehajtogatott kard, amely egy urnában volt, 2 csat, pajzsfogó.

45 Kalicz N. 1958. évi jelentése szerint Gibárttól északra, kb. 1 km-re, a Hernád part szakadásában római kori település nyomai látszottak.

46 1961-ben Salamon A. végzett itt feltárást.

47 36. Hangony 1963-ban a községtől keletre, az Orvége dűlőben, a Hangony patak északi partján levő, 5—8 m magasan kiemelkedő vonulaton homokbányászás során koravaskori, s e fölött római kori település leletei kerültek elő. A római kori telepjelenségek, gödrök egymástól nagy távolságra mutatkoztak, a település kb. 350 m hosszú és 80 m széles területen húzódott. A leleteket Dobosy L. ózdi iskolaigazgató gyűjtötte össze.

48 A római kori gödrökből az alábbi edénytöredékek származnak: vörös és fekete, durva, kihajló peremek, hullámvonalas oldalrészek; behúzott tálperemek; szürke, korongolt töredékek; fekete, finom anyagú oldalrészek, hosszú bütyöktöredékek; ujjbenyomásos szalagdíszes cserép; barna oldalrész bepecsételt díszítéssel (IV. t. 5.); fekete, finom anyagú oldaltöredék függőlegesen bekarcolt vonalakkal és benyomott pontsorral (IV. t. 6.). A leletek az ózdi múzeumban vannak.