A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye Diptera faunájához

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE DIPTERA FAUNÁJÁHOZ 605 lent. Ezért a Lomatia erinnys Loew kétségtelenül egyik legjelentősebb faja a völgy Diptera-faunájának. Gyűjtési időpont: 1959. VII. 5. Anthrax trifasciata Meig. var. leucogaster Wied.: Közép- és Dél-Európában, valamint Kisázsiaban található. Hazánkban a törzsalakot még nem mutatták ki. Változata elsősorban a domb- és hegyvidékekről szórványosan került elő. A Tardi-patak völgyében nem ritka, azonban mindig csak egyesével fogható, elsősorban a völgy erdős részein, erdei utakon, tisztásokon. Gyűjtési időpontok: 1957. IX. 20., 1958. V. 30., VI. 8., 1959. VI. 6. Fekete gyászlégy — Anthrax anthrax Schrank.: Európában, Észak-Afrikában, a Kanári-szigeteken és Kisázsiaban gyűjtötték. Hazánkban elsősorban a domb- és hegyvidékeken fogható szórványosan. A Tardi-patak völgyében kis számban gyűjthető erdei tisztásokon: 1957. V. 26., 1958. VI. 9. Tarkaszárnyú gyászlégy — Exoprosopa jacchus Fabr.: Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában található. A Tardi-patak völgyében nem gyakori: 1958. VII. 18., VIII. 2. Exoprosopa minős Meig.: Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában él. Hazánkban szórványosan fogható, elsősorban az Alföldön. A Tardi-patak völgyében ritka, mindössze egy példányát sikerült gyűjteni a Kővölgy bejátatánál ördögszekér (Eryngium campestre L.) virágán. Az Exoprosopa fajok szívesen táplálkoznak az ördögszekér virágán, ezt az Alföldön is tapasztaltam. Gyűjtési időpont: 1959. IX. 4. Közönséges gyászlégy — Hemipenthes morio L. (9. kép): Európában, Arábiában és Észak-Amerikában található, mindenütt gyakori. Hazánkban a leggyakoribb pöszörlégy fajok közé tartozik, elsősorban a domb- és hegyvidéken fogható nagy számban. A Tardi-patak völgyében gyűjtött Bombyliidae anyagból való részesedése 22,9%, vagyis gyakoriság tekintetében a Bombylius major L. után a második helyen áll. A völgy erdős területein nagy számban él. Rendszerint egy helyben lebeg á levegőben, vagy laposan szétterjesztett szárnyakkal ül a puszta földön. Gyűjtési időpontok: 1957. V. 22., V. 30., VI. 16., VI. 23., VII. 8., 1958. V. 27., V. 30., VI. 5., VI. 6., VI. 8., VI. 17., VII. 4., VII. 13., VII. 18., VII. 25., VIII. 6. Hemipenthes velutinus Meig.: Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában fordul elő. Hazánk domb- és hegyvidékein szórványosan fogható. A Tardi-patak völgyében sem gyakori: 1957. VII. 18., 1958. VII. 31. Sárga borzaslégy — Villa hottentotta L.: Európában, Észak-Afrikában és Perzsiában található. Hazánkban általánosan elterjedt, helyenként közönséges. Nyárvégi és őszi faj. A Tardi-patak völgyében is gyakori, elsősorbana Sugaróban és a völgy erdős területein gyűjthető. Számos példányát ernyős virágzatú növényen fogtam. Jellemző rá, hogy erdőkben, erdőszéleken, a napsütötte földön vagy az avaron ül, laposan szétterjesztett szárnyakkal. Gyűjtési időpontok: 1957. VIII. 24., VIII. 27., IX. 6. IX. 9., IX. 24., IX. 29., X. 8., X. 20., X. 26., 1958. VII. 1., VII. 4., VII. 10., VII. 18., VII. 24., VII. 29., 1959. VI. 28., VIII. 6. Villa halteralis Kow.: Közép-európai faj. Hazánkban csak szórványosan fordul elő. A Tardi-patak völgyéből mindössze egy példányban sikerült gyűjteni: 1957. VII. 13.