A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye Diptera faunájához

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE DIPTERA FAUNÁJÁHOZ 593 Jelentősebb lárvatenyésztőhely a Tardi-patak völgyében nincsen. Azonban a patak nyáron rendszerint hosszabb szakaszon teljesen elapad. Ilyenkor csupán a nagyobb mélyedésekben marad meg a víz — állóvíz jelleggel, ezért alkalmas szúnyoglárvák kifejlődésére. Nagyobb esőzések alkalmával viszont előfordul, hogy elárasztja a két oldalán húzódó rétek egy részét, főleg Tárd községtől északra. Ilyenkor ha a víz kb. egy hétig megmarad a rét mélyebb fekvésű részein, nagyobb tömegben jelentkezik a gyötrő szúnyog (Aédes vexans Meig.). Elszórtan azonban a völgy egész hosszában találkozhatunk vele tavasztól-őszig. Egy részük a Sugaró nevű, erdős rész melletti tocsogós, vizenyős réten fejlődik ki és innen vándorol el a faluba is. 1968—69 telén vizsgálatokat végeztem a Tardon szép számmal lévő borospincékben áttelelő szúnyogokkal kapcsolatban. Három pincében gyűjtöttem, illetve számoltam (becsültem) meg áttelelő szúnyogokat. Mindegyikben nagy számmal találtam a dalos szúnyog (Culex pipiens pipiens L.) nőstényeit. Ezek főleg a mélyebben fekvő helyeket lepték el tömegesen. Voltak részek, ahol négyzetméterenként mintegy 4000 példány ült a pince falán. Ez a szám az ajtó közelében nem érte el a 80-at sem. A dalos szúnyogon kívül előkerült a gyűrűs szúnyog — Theobaldia annulata Schrk. — (pincénként 2—3 db) és az egyik pincében közvetlenül az ajtó fölötti szellőzőnyílás melletti sarokban, a pókhálón egyetlen foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis Meig.). A dalos szúnyog magas példányszáma mindenekelőtt annak köszönhető, hogy szinte minden ház udvarán megtalálható volt a „kapitányvizes" hordó, melyben kora nyártól őszig nyüzsögtek a dalos szúnyogok lárvái. Lószúnyogok — Tipulidae Nagy termetű, de karcsú testű állatok, hosszú pálcikaszerű és könnyen leváló lábakkal. Lomha mozgásúak, általában alacsonyan repülnek a talaj fölött. Leggyakrabban réteken, legelőkön, erdőszéleken gyűjthetők. Zömmel tavasszal és a nyár első felében találhatók, de vannak őszi fajok is, közülük némelyikkel még november közepén is találkozhatunk. A kifejlett lószúnyogok ártalmatlanok, földben, korhadékban fejlődő lárváik némelyike azonban pl. közönséges lószúnyog (Tipula oleracea) gyökerek megrágásával kárt okozhat. Magyarország Tipulidae-faunája még kevésbé kutatott. A hazánkból eddig kimutatott 70 közül a Tardi-patak völgyében 23 fajt sikerült gyűjteni. A gyűjtött anyag a Természettudományi Múzeum Állattárába került. Az Állattár akkori teljes Tipulidae anyagát dr. B. Mannheims (Bonn) dolgozta fel és a Rovartani Közleményekben adta közre. A továbbiakban Mannheims alapján felsorolom a területről gyűjtött fajokat: Ctenophora bimaculata L. Tipula laterális Meig. Ctenophora atrata L. Tipula montium Egg. Ctenophora guttata Wied. Tipula caesia Schumm. Ctenophora ornata Wied. Tipula hortorum L. Nephrotoma maculosa Meig. Tipula peliostigma Schumm. Nephrotoma lindneri Mannh. Tipula vernalis Meig. 38