A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata

570 KORDOS LÁSZLÓ Talpa) mellett megtalálhatók a mogyoró és a tölgy korszak határától dominánssá váló Pitymys, Clethrionomys és Apodemus. E három faj mellett a fauna mogyoró-kor utániságát támasztja alá a három pelefaj megjelenése is. Fiatalabb korba való sorolását a Microtus arvalis hiánya és a Pitymys, valamint a Clethrionomys jelenléte a pockok közül, kevésbé indokolja. A zsomboly kitöltésének fiatalabb rétegeiben megjelenik a Microtus arvalis, a Pitymys pedig alárendelt lesz. A denevérek a holocénben igen jó klímajelzők,

5 s mert a holocén felosztása a klímaváltozások okozta florisztikai átalakulást követi,

6 — a régészeti kronológia mellett — így a klimatikus „alap" más megközelítésben módot ad az időbeli korrelációra denevérek segítségével. A tárgyalt faunában a Rhinolophus hipposideros a domináns faj, míg a zsomboly fiatalabb faunáiban csak színező elem. A Myotis myotis százalékos eloszlása a kis patkósorrú denevéreknek pontosan ellentétje. A Rhinolophus-os faunában csak l,48%az aránya, míg a fiatalabb üledékekben a fauna domináns faja lett, s ma is az (3. kép). A fenti megfontolások alapján, összevetve a rétegtanilag tagolt magyarországi holocén faunákkal: Jankovich barlang,

7 Petényi barlang és Rejtek 1. sz. kőfülke,

8 a kisebb posztglaciális faunákkal: Hillebrand Jenő barlang,

9 Istállóskői sziklaodú,

10 Csévi barlang,

11 valamint a saját gyűjtésű, nagyrészt még feldolgozás alatt álló Jósvafő környéki barlangok (Baradla, Vass Imre, Ocsisnya tető, Nagyoldali zsomboly, Tücsök-lyuk)

12 gerinces mikrofaunájá3. kép. Telelő közönséges denevérek (Myotis myotis) az óriás teremben (Renkó P.felv.)