A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata
A KIS-KŐHÁTI ZSOMBOLY SZUBFOSSZILIS DENEVÉR POPULÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA KORDOS LÁSZLÓ A Kis-kőháti zsombolyból 1971 és 1972 folyamán jelentős mennyiségű szubfosszilis és recens gerinces fauna került felszínre. A szubfosszilis (atlantikumi korú) lelőhely fajainak 90%-át a kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) csontjai tartalmazzák, amelyek többirányú vizsgálatával számos, különböző szakterületet érintő kérdéshez lehetett lényeges adatokat szolgáltatni. A Kis-kőháti zsomboly a Bükk fennsík Kis-kőhát nevű kiemelkedésének É-i oldalában, közel a csúcshoz, 920 m t. sz. f. magasságban nyílik, középső triász korú mészkőben. A barlang bejárata 30x15 m átmérőjű berogyásból, lefelé szélesedő 35 m mély függőleges aknával kezdődik (1—2. kép). Alján a behullott anyagokból jelentős méretű törmelékkúp halmozódott fel. Az akna aljából rövid szűkület után egy kisebb, majd a kb. 50 m hosszú Óriás terembe lehet jutni. E terem alját a bejárati kürtőből lehúzódott és a mennyezetről lehullott kőtörmelék borítja, amely kvarckavicsot is tartalmaz. 1 Az Óriás teremből fölfelé egy teljesen cseppkövesedett 20 m magas kürtő vezet, amelynek kb. 18 m-es szintjén mintegy 1 m 2-nyi padkáról, vékony cseppkőkéreg alól került ki a közlemény témáját adó gerinces fauna. Az Óriás terem ellenkező végéből függőlegesen 45 m mély cseppköves akna indul, legalul tölcsérszerűen kiszélesedve. Ennek talppontjáról a törmelékes kőzetben több kisebb aknán át a zsomboly jelenlegi, 110 m mély végpontjáig lehet lemenni. Valószínűleg innen gyűjtött Dancza J. rissz-würm korú nagyemlős faunát. 2 Az atlantikumi korú fauna A zsomboly Óriás terméből nyíló cseppköves kürtő padkájáról mintegy 15 kg mintát szállítattunk a felszínre, Renkó Péter és a Vörös Meteor „Foton" barlangkutató csoportjának segítségével. 3 A minta iszapolás és válogatás után a következő fajok maradványait tartalmazta:
