A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KUNT Ernő: A magyar népi temetők szemiotikai elemzése

A MAGYAR NÉPI TEMETŐK SZEMIOTIKAI ELEMZÉSE 489' 17. kép. Házaspár fejfája Pányokről tulipán 18. kép. Házaspár fej fái és szív alakokkal díszítve (1972) a sem jeni temetőből (1972) A síkbeli díszítmények túlnyomórészt éppoly szoros rokonságban vannak a népművészet egyéb fából készített tárgyainak efféle díszítésével, mint a térbeliek. Gyakori az ősi életfa ábrázolás, melynek aligha lehet egyebütt mélyebb tartalma, mint éppen a fejfán, hol a halottat jelző faforma, s a minden élőt szimbolizáló favéset ellentétes jelentése harmóniában oldódik fel (14—17. kép). A fej fa színezése. A fejfák térbeli, síkbeli díszítésén túl Magyarország egyes vidékein — korábban általánosan, ma már csak elvétve — megtalálható a fejfa színezésének szokása. Olykor az egész fejfát, máskor csak részeit festik be. Balassa Iván a piros, kék, zöld színeket találta meg az ország legkülönbözőbb részein.

37 Valaha, amikor az egyes színeknek minden bizonnyal jelentése volt, általánosabb lehetett a színek használata. Ma már, ha festik, feketére pörkölik, mázolják a fejfákat, az is inkább a faanyag védelmét szolgálja. Egy szín az, amelyik még fellelhető a recens anyagban: a vörös, amely az erőszakos halállal elhunytak sírját jelzi. Bizonyára a halálnem rendkívülisége tarthatta