A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KUNT Ernő: A magyar népi temetők szemiotikai elemzése

480 KUNT ERNŐ temető statikus, archaizáló rendszer: a hagyomány klasszikus kifejeződésének lehetősége, míg a falu mobilis, modernizáló rendszer: a hagyomány alkalmazhatóságának, életrevalóságának örök próbája. A halott falu őrzi az élő falu erkölcsi értékrendjét. A temetőben viszontláthatjuk az élő falu társadalomrajzának modelljét. Ma már — az egy generáció életére jutó hatalmas változások miatt— torzít, nem helytálló a temetői modell, de ahol még feltalálható egy egységes temetőkép, ott az ötven-hatvan évvel ezelőtti állapotokról meglehetősen hű globális képet kapunk.

15 3. A sír és jeleinek felosztása A temetőben nyugvókról a legfőbb információkkal a sír és a sír főjele szolgálnak. A síron fő- és mellékjeleket különböztetünk meg. Főjél a halott adatait kifejező, vagy tartalmazó tárgy a síron, amely kimondottan e célra készült: kereszt, fejfa, tábla, obeliszk stb. A síron találhatók általában olyan tárgyak, amelyek a halottkultusz kellékei. Jelentésük nincs, vagy csak mellékjelentésük van a konkrét jel-eszköz fojelhez képest. Mellékjelek: a lábtól való fák, kivivő fák, a virágok, mécs stb. A síron megfigyelhetők bizonyos időszaki jelek is: a temetés koszorúi (ezeket a temetés után bizonyos idővel eltávolítják); halottak napján a főjelre, 2. kép. Református sírjel afaddi (Tolna megye) 3. kép. Katolikus sírjel afaddi öreg temetöböl, öreg temetöböl (1972) (1972)